Tragédia a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban kedden, április 25-én este 7 órától.

Könczei Árpád rendező gondolatai az előadásról:

“Miért?

Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?

Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: „Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra”. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről?

Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk „Erősebb lett az ember, mint az Isten.”, (Fáraó). „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer) Amire Ádám földhözragadt válasz gondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.

A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket teszek fel és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!”

 

Könczei Árpád zeneszerző, rendező-koreográfus a Kultúrpresszóban:

 

Szereposztás:

Az Úr – Fazakas Tamás

Angyalok kara – Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra

Ádám – Márton Csaba

Éva – Márton Edina-Emőke

Lucifer – Melles Endre

Földanya – Erőss Judit

Catulus – Kiss Adorján

Hippia – Ádám Júlia, Both Eszter

Cluvia – Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde

Gladiátorok – Portik Norbert, Szvinyuk Sándor

Péter apostol – Fazakas Levente

Helene – Lukács Réka

Robespierre – Portik Norbert

Saint-Just – Kiss Albert-Adorján

Marquis arisztokrata – Fülöp Zoltán-József

Éva anyja – Lukács Réka

Tudós/falanszter vezető – Kocsis Lilla-Tünde

Két eszkimó – Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor

Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszter lakók – Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Bakos Ernő, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor

Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György

A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László

Utómunka: Kertész Huba

Alkotók:

Dramaturg: Kozma András

Koreográfus asszisztens: Melles Endre

Koreográfus asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes

Jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter

Jelmezkészítők: Antal Mónika, Sipos- Ferencz Malvin

Kellék-készítő mester: Zayzon Ádám

Operatőr: László Barna

Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas

Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi

Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas

Plakát design: Kusztos Attila

Az előadás 14 éven felülieknek ajánlott!

Szerk: Kiss Dénes