A Marosvásárhelyi Állatkertbe szerdán délután magyar állatkertekből érkeztek elefántgondozók meglátogatni Tánját és Hellát, a két somostetői elefántot, amelyekkel valamikor dolgoztak, és a vendégek úgynevezett elefánt- pedikűr tréninget tartottak az itteni kollégáknak.

A pedikűr training napi rutinnak számít az elefántoknál, ilyen találkozások alkalmával tapasztalatcsere is folyik: hogyan lehet ezt jobban csinálni, javítanak training hibákon, a résztvevők elhozzák a szakma újdonságait. Bódizs Edit összeállításában előbb az egyik vendéget hallhatjuk, aki Budapestről érkezett.

A nyugati állatkertekben általában ez egy bevett szokás, hogy az egykori gondozók meglátogatják azokat az állatokat, amelyekkel dolgoztak, és amelyek közben átkerülték egy másik állatkertbe. Szántó János, a Marosvásárhelyi Állatkert igazgatója elmondta: olyan kapcsolat alakul ki a gondozó és a nagytestű állat között, amely szoros barátsághoz fogható, az elefánt felismeri volt gondozóját, és megörül neki. Az elefántokkal különben olyan nyelven kell kommunikálni, amilyen nyelven első lakhelyükön megtanulták a vezényszavakat. Így Hellával például a vásárhelyi gondozók most is hollandul kommunikálnak.

Borka Levente marosvásárhelyi állatorvos nem olyan régen került kapcsolatba az elefántokkal, eleinte számára is nagy kihívás volt velük dolgozni, és főleg az jelentette a gondot, hogy ezeket az állatokat nem lehet rögzíteni kezelés közben, tehát el kell nyerni a bizalmukat. Ez úgy tűnik Borka Leventének sikerült!

Ami az elefántokat és a velük kapcsolatos tudást illeti, Takács Zoltán szaktekintélynek számít a szakmában, több mint 50 állattal dolgozott eddig, ma már magánvállalkozóként nyújt segítséget állatkerteknek. Nemcsak a mostani látogatásáról beszélt, hanem elmesélte azt is nekünk, hogyan sikerült kimentenie annak idején a jugoszláviai háborús övezetből az egyik elefántot, amely ezután még 15 nyugodt évet élhetett a veszprémi állatkertben.

Marosvásárhelyi Rádió/Bódizs Edit