Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában szervezte meg a Mikó Imre Szakkollégium a Business and Law Talks 14. kiadását.

Az eseményen jogászok, közgazdászok és az IT területén jártas szakemberek tartották előadást az érdeklődőknek. A szervező egyetemi hallgatók szándéka, hogy egy magas színvonalú eseményt szervezzenek, ahonnan hasznos tudással mehetnek haza a résztvevők.

A Business and Law Talks főszervezőjével, Barabás Dáviddal és a Mikó Imre Szakkollégium elnökével, Vadadi Tekla Annával az esemény lejártával beszélgetettünk.

A jog, az állam és a vallás mindig volt kölcsönhatásban volt egymással. Ez különösen igaz napjainkban, amikor bizonyos értelemben a kultúrák harcáról beszélhetünk. Ezzel együtt pedig megjelentek azon óriás vállalatok is, amelyek hatással vannak az államok döntéshozatalára. Ezek esetében fontos lenne minél hamarabb kidolgozni egy megfelelő nemzetközi startégiát azért, hogy ezeket a végeket lehessen kordában tartani, vélekedett dr. Varga Attila, alkotmánybíró, alkotmányjogász.

A közösségi médiában a jogsértések is jelen vannak, méghozzá igen magas arányban. Sokan talán nincsenek tisztában azzal, hogy egy privát üzenet kapcsán is jogilag támadhatóvá válnak, arról nem is beszélve, hogy milyen következményei lehetnek a gyűlöletbeszédnek vagy annak, ha egy munkadó a közösségi média profilok alapján hozzá meg a döntését, hogy kit alkalmaz az adott pozícióra. Továbbá a közösségi médiában azt is szem előtt kell tartani, hogy vannak olyan személyek, akik több negatív üzenetet, véleményt kell kibírjanak státuszokból adódóan, ilyen a politikusok. A jövőben viszont nagy valószínűséggel csökkeni fog a jogsértések aránya a közösségi médiában, ami részben a mesterséges intelligenciának is köszönhető lesz, vélekedett dr. Menyhárd Attila, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára.

A vállságok össze fonódásában élünk. A gazdasági problémák pedig a mindennapjaink részei lettek. Ezzel együtt vannak olyan jelek, amelyek bizakodásra adhatnak okot. Az Európai Uniós támogatások gazdasági élénkülést hozhatnak, aminek köszönhetően rendeződhet az országok helyzete. Az év végére várhatóan egyszámjegyű lesz az infláció Romániában és az előrejelzések egy 2,5%-os GDP emelkedést is mutatnak, mondta dr. Szász Levente közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar dékánhelyettese, egyetemi tanár.

A banki portfóliók napjainkban nagyon stabilok, a nem fizetések aránya globálisan alacsony, a szektor pedig levonta 2008 után a tanulságokat, megtette a szükséges lépéseket, így nem ismétlődhet meg az akkori bankösszeomlás, vélekedett Fatér Gyula, az OTP Románia vezérigazgatója, aki a neobankok helyzetéről is beszélt rádiónknak.

Az élelmiszerinfláció kétszerese az átlagos inflációnak, ez a tény pedig nemcsak Romániáról, hanem globális léptékben szinte az összes országról elmondható. Az árak emelkedése már a világjárvány előtt tapasztalható volt, a háború kirobbanásakor pedig lényegében kilőttek a mezőgazdasági árucikkek, gabonafélék, árai. Mostanra viszont visszacsökkentek közel arra a szintre, ami a háború előtt volt. Ez a boltok árain is látszik, csak az átlagos fogyasztó hajlamos arra, hogy a drágulást észre vegye, de a csökkenést nem. Ezzel együtt a piaci árak soha nem fogják már elérni azt a szintet, ami korábban volt, mert az infláció hatására béreket kellett emelni, így a vásárlók már ki tudják fizetni a magasabb árat, illetve a vállalatok is valamiből ki kell tudják adni a magasabb fizetéseket. Az előrejelzések szerint, ha nem érkezik semmi váratlan fordulat, akkor egyfajta rendeződésre lehet számítani, mondta Vincze Tamás, az EastGrain vezérigazgatója.

A DreamJobs Románia készített egy felmérést azzal kapcsolatban, hogy miért mondanak fel a munkavállalók. Az elsődleges ok a fejlődési lehetőségek hiánya, de szintén fajsúlyoson jelen a vezetővel való általános rossz kapcsolat és a túl sok stressz is. miközben a vállalatoknak érdeke lenne megtartani a munkaerőt, hiszen egy személy elvesztése több ezer eurós kárt jelent. Erre is vannak megoldási javaslatok, mint például a megfelelő kommunikáció, mondta Arros Orsolya, a DreamJobs Románia vezetője.

Az adatvizualizáció is átalakulóban van a mesterséges intelligencia korában. Az AI sokkal hatékonyabban és gyorsabb tud dolgozni, mint az ember, ezért is fontos lesz a jövőben az, hogy a szakemberek visszatérjenek a gyökerekhez, így ismét nagyobb hangsúly fog kerülni a designra. Továbbá a technológiai robbanás egy öngerjesztést is eredményez, hiszen ahhoz, hogy jól működjön a mesterséges intelligencia ahhoz nagyon sok adatra van szükség, ehhez pedig még több adatvizualizációs technika fog kelleni, mondta dr. Csala Dénes, adatvizualizációs szakember.

Már az 1960-as években foglalkoztatta az emberiséget az a kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor öntudatra ébrednek a gépek. Mosta mesterséges intelligencia korában eljöhet ez, ami elhozhatja az emberiség új aranykorát, hiszen mindenki azzal foglalkozhat, ami őt érdekli, viszont oda kell figyelni, valamint megoldást kell találni arra, hogy ez óriási munkanélküliséget eredményezhet. Ha ezt nem kezeljük időben, akkor az olyan globális problémákhoz vezethet, mint a II. világháború, nyomatékosította W. Szabó Péter informatikus, mesterséges intelligencia kutató.

Összeállította: Nagy-Bodó Szilárd