PÁLPATAKA – Közel az Úrhoz I. rész
A 2023 december 10-én jelentkező műsorban a Hargita megyei Pálpatakát mutatjuk be. Pálpataka jellegzetes erdélyi szórványtelepülés. Az erdős hegyekkel övezett magas fekvésű falu Korond felől közelíthető meg. Korond a falu hajdani anyatelepülése. Bár a település kialakulásának története homályba veszik Orbán Balázs a XIX. sz közepén így ír a korondi hegyekről: “…A Korond vize völgyét keleti oldalról szegélyező meredek hegyláncon kimászva, a Hegytetőnek nevezett, s már Oroszhegynél említett fennsíkra értünk, mely itt 2 és 1 mérföld szélességben terül el a Korond vize és a vele ellentétes irányban, de párhuzamosan letörtető Nagy-Küküllő között. Szép e fennsík: gyönyörű bükk rengetegei között lévő irtványaival, s azon sok regényes fekvésű pajtával, melyek körül munkás nép sürög-forog, mert a korondiaknak, mint marhatenyésztéssel foglalkozóknak szintén két lakásuk van: téli házuk a faluban, szép üde nyaralójuk fenn a havasokon, s nyaranta a nép nagy része, főként a nők idejöket fenn töltik e havasi nyaralókon.” Orbán Balázs látogatását követő két évtizedben, Korond határában is akadt példa arra, hogy a későbbi pálpatakai és fenyőkúti tanyalakók előhírnökeként néhányan állandóan kiköltöztek a havasokba. A tanyán lakó korondiak száma a XIX-XX sz. fordulója táján fokozatosan növekedett. 1910-ben Korond község lakosaiból 808 fő külterületen élt. Pálpatakán 372 Fenyőkúton 243 állandó lakost írtak össze a népességszámlálók. A XX. sz. közepére a korondiak pálpatakai szállásai állandóan lakott hegyi tanyákká alakultak át. A falu önálló községként működött 1948 és 1952 között, azóta közigazgatásilag Korond községhez tartozik. A falu területe az Erdélyi-medence és a Keleti-Kárpátok nyugati hegyvonulatának határán található. A kréta földtörténeti időszak végén a jelentős rétegmozgások következtében vulkáni tevékenység indult meg. A pannon üledékekre telepedett vulkáni termékeket a külső erők pusztították, főként a víz eróziós munkája, így fokozatosan alakult ki a mai fennsíkforma. Pálpataka növényvilágának jelentős része az utolsó jégkorszak után honosodott meg. A növénytakaró alakulásában a természeti tényezőkön kívül a későbbi időkben az ember is szerepet játszott. A fakitermelés és földművelés terjedésével párhuzamosan csökkent az erdők mennyisége. Megjelentek a fátlan társulások (rétek, kaszálók, legelők, mezőgazdasági szántóterületek). A fás társulásokban legnagyobb arányban bükkösök és fenyves erdők fordulnak elő. Az itt élő emberek élete szorosan kötődik a természethez, ismerete létszükséglet számára. Számos gyógynövényt ismernek és használnak gyógyításra. Napjainkban az itt élő emberek legfontosabb foglalkozása a gazdálkodás. Emellett igyekszik mindenki más mellékjövedelmet is találni. A kézművesség legfontosabb ága a famegmunkálás: fűrészáru előállítása, asztalosság, ácsmunka, fafaragás. A pálpataki gyermekek VIII. osztályig a helyi iskolában tanulnak nagyon jó körülmények között. Ezt bizonyítják a tantárgyversenyeken elért eredmények is.
A december 10-i műsorban Bordi János római katolikus plébános, Fábián Attila fiatal vállalkozó, Palkó Júlia sajtkészítő és Fábián Levente fiatal gazdálkodó vallomása alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2023 március 19-i műsor ismétlése!
