Eltemették királynőjüket a britek. Mi mikor búcsúztunk példaképeinktől?
A szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet királynő ólommal bélelt koporsóját ma emlékkriptába helyezték. Halálával fizikailag is lezárult egy korszak, de ugyanakkor lélektani határt is jelent.
II. Erzsébetl énye, szellemisége a Szigetország önképének szerves része. Nemcsak a királyi házban volt anya és nagymama, hanem országában is. A Föld népei éppen ezért most élőben láthatnak egy eddig – a 20., 21. században legalábbis – példátlan megmozdulást. A királynőt gyászoló tömeg saját magát is gyászolja, hisz egy biztos pontot, egy kapaszkodót veszített el.
Ennek kapcsán arról beszélgetünk a Naprakészben, hogy voltak-e, vannak-e a mi életünkben olyan köztiszteletben álló személyek, akik az egész ország tiszteletének örvendtek, örvendenek. Valóban fogyatkozóban vannak a példaképek, a követhető, irányt mutató személyiségek? És mi kell ahhoz, hogy ez változzon? Modellterror?
Rostás-Péter István újságírókollégám, a Kolozsvári Rádió szerkesztő műsorvezetője volt a vendégem.
