• FM: 106,8 Mhz • 96 Mhz • 92,3 Mhz
  • AM: 1323 Khz • 1197 Khz • 1593 Khz
My Social Profile
Marosvásárhely, Romania
  • Valuta árfolyam

  • EUR4.9759 RON
  • USD4.7742 RON
  • GBP5.9774 RON
  • HUF1.2104 RON
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Extrém meleget mutatnak a hőmérők – „ez maradék életünk egyik leghűvösebb nyara”

Múlt héten kaptunk egy kis ízelítőt a kánikulából, és az előrejelzések szerint a hőhullámoknak még lesz folytatása. Az előző évekhez képest több és gyakoribb lesz azon napok száma, amikor extrém meleget mutatnak majd a hőmérők és a hőmérséklet-páratartalom index meghaladja a kritikusnak számítő nyolcavanas értéket.

„Mikor életünk egyik legforróbb nyarában sülünk meg, gondoljunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara.” – ezt írta mintegy egy hónappal ezelőtt Ürge-Vorsatz Diana Nobel-díjas klímakutató egy Facebook-bejegyzésben. Valóban erre kell felkészülnünk? Egyre rosszabb lesz? A nagyon távolinak tűnő klímaváltozás egyre több hőhullámot eredményez már most is, amelyek gyakorisága – más szélsőséges időjárási események mellett. Fokozódni fog?

A klímaváltozás eredménye a trópusi időjárás, olvassuk, halljuk ezt többfele – ám ez egyáltalán nem megnyugtató. Mert nem csak azt jelenti, hogy meleg van, mi meg berohanunk a lakásba, feltekerjük a klímát. Vagy kerékpár helyett beülünk az autóba és feltekerjük a klímát. Nyilván, túl kell élni a hőséget, de magatartásunkkal csak fokozzuk és gyorsítjuk a folyamatot. És a kánikula nem jár egyedül. A mindennapi tevékenységet is hátráltató hőség mellett annak lehetséges következményeivel is számolni kell, a szárazsággal, vagy a könnyen kialakuló erdőtüzekkel. Miközben nem beszélünk eleget nem beszélünk eleget arról, hogy a természeti katasztrófák emberi katasztrófák is, hogy a hőség nem pusztán fizikai kényelmetlenség. A hőmérséklet-emelkedés a gyakoribb hangulatingadozásokon és a szorongásos zavarokon kívül az öngyilkosságok számának növekedéséhez is vezethet. A ma élő emberek közül a gyerekek és a tinédzserek azok, akiket leginkább érinthet az ökológiai válság, és nekik van a legkevesebb hatalmuk, hogy befolyásolják a kollektív cselekvést. Pedig tenni kell a változtatás érdekében, a túlélésünkért.

Erről beszélgetünk a Naprakészben. Dr. Bartók Blanka éghajlatkutató, a BBTE Magyar Földrajzi Intézetének docense a Naprakész vendége.