Maros megyében 274 családorvosi praxissal van szerződése a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztárnak, ezekben mintegy 285 orvos dolgozik. Azonban 46 olyan település van a megyében, ahol egyáltalán nincs családorvos vagy még szükség lenne szakemberre. Elsősorban vidéki településekről van szó.

Továbbá 30 olyan családorvos dolgozik a megyében, akik 67 évnél idősebbek, így nekik évről-évre újabb jóváhagyásra van szükségük. Van olyan családorvos, akihez több, mint 4000 személy van feliratkozva, de arra is van példa, hogy mindössze 500-600 páciens jut egy orvosra. Molnár Sarolta elmondta, hogy a legnagyobb szükség családorvosokra Ádámoson, Bonyhán, Mezőbándon, Nyárádremetén, Mikházán, Dózsa györgyön, Hodoson, Mezőcsáváson és Dánoson van.

Hargita megyében a járvány hatására sok idősebb családorvos vonult nyugdíjba, így nem tudott időben utánpótlás érkezni. A helyzetet azt sem segíti, hogy az egyetem elvégzése után a rezidensképzésre is a fiatalok zöme az egyetemi városban marad. Ez az időszak pedig már egybeesik a családalapítás időszakával. Így fennáll annak a lehetősége, hogy már nem is térnek haza. Tar Gyöngyi elmondása szerint Hargita megyében már rég húzzák a vészharangot és reménykednek, hogy a digitalizáció is segíteni fog a helyzet megoldásában.

Tar Gyöngyit a Hargita megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjét Nagy-Bodó Szilárd kérdezte.

Kovászna megyében is nagy hiány van családorvosokból. Átlagosan egy orvosnál 2400 feliratkozott személy van, miközben az optimális szám 1800 körül lenne. Tovább rontja a helyzetet, hogy a jelenlegi családorvosok közel fele hamarosan eléri vagy már el is érte a nyugdíjkorhatárt. Ágoston László elmondása szerint a fiatalok nem akarják a családorvosi hivatást választani, amelynek egyik oka éppen az emberhiányból fakadó túlhajszoltság.

Ágoston Lászlót, a Kovászna megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezérigazgatóját Nagy-Bodó Szilárd kérdezte.