Ukrajna lerohanása: elszámolta magát a Kreml? – Káncz Csaba helyzetelemez
Ötödik napja tart az orosz-ukrán háború. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem menekült el, a népszerűsége nem csökkent. Az ukrán fegyveres erők sem futamodtak meg, ellenkezőleg, arról szólnak a hírek, hogy keményen harcolnak. Az orosz hadsereg nagyobb ellenállásba ütközik Ukrajnában, mint amire Moszkva számított. Bár az oroszok nagyjából ötször akkora haderővel bírnak, mint az ukránok, időnként úgy tűnik, eltaktikázták támadásaikat. Az oroszoknak is van vérveszteségük, a Nyugat egységesebb, mint gondolták, és Fehéroroszországon kívül nincs más komoly szövetségesük.
De beszélnünk kell arról is, hogy az orosz-ukrán válságban vasárnap eljutottunk oda, hogy az Ukrajna elleni nagyszabású katonai akciót február 24-én elindító Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin utasítást adott Oroszország nukleáris elrettentő erejének készültségbe helyezésére. Tegnapi televíziós beszédében az orosz elnök „megdönthetetlen bizonyítékokra” hivatkozva arról beszélt, hogy Ukrajna atomfegyver előállítására készül, és ezért muszáj tennie valamit a világ és Oroszország biztonsága érdekében. Az orosz lépésre adott válaszként Washington megemelte a riasztási szintet DEFCON 4-ről DEFCON 3-ra. A történelem során a legmagasabb szintet 1962 októberében láttuk, a Kubai Rakétaválság során volt DEFCON 2-es atomriadó-készültség. Meddig képes elmenni Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? Mit érnek a nyugati szankciók? A Naprakészben Káncz Csaba, a privatbankar.hu külpolitikai elemzője.
