GAZDAÉLET – Kihalófélben levő mesterségek
A 2021 június 8-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A méhészkedés és málnatermesztés is lehet kiegészítő jövedelemforrás. A homoródkarácsonyfalvi ifj. Benedek Mihállyal beszélgetünk. A szörp- és lekvárkészítők is megérezték a világjárványt. A részletekről a firtosváraljai Bálint Istvánt kérdezzük. Majd a június közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Lenne kereslet a kézműves seprűre és kosárra, de lassan nem lesz aki készítse. A betfalvi Dodó Sándorral készült interjúnk. A csíkszentdomokosi Sámuel Szilárd László fiatal bőrdíszműves bízik az emberek jó ízlésében.
Gazdahírek
Átfogalmazták, újraírták az országos állategészségügyi hatóság által nemrég készített sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, mellyel a háztáji sertéstartást kívánták szabályozni – ahogy fogalmaztak: az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében. A sertéstartó gazdák körében nagy elégedetlenséget kiváltó tervezetet most gazdabaráttá tették, úgy alakították, hogy az érdekeltek a továbbiakban csak kisebb megszorítások mellett nevelhessenek sertést. Az új tervezet egyik fontos eleme, hogy változtattak a háztáji gazdaság eddigi besorolásán. Míg korábban „nem kereskedelmi farmként” tartották nyilván ezeket, most a „háztáji típusú” lesz a megnevezés. A tartható sertések számát illetően is van módosítás. Nem kötik számszerűleg egyedszámhoz, most azt mondják: egy koca szaporulata nevelhető egy gazdaságban. Figyelembe véve, hogy egy koca évente kétszer malacozik, a nevelt sertések száma akár húsz is lehet. A kocának nyilvántartottnak, fülszámozottnak kell lennie. A fedeztetésnek lehetőleg mesterséges módon kell történnie, ha ez nem lehetséges, akkor az állatszaporítási hivatal és az egészségügyi hatóság által engedélyezett kan is elfogadott. A gazdának be kell jelentenie a szaporulatot az állatorvosnál – erre a célra egy regisztert vezetnek, amely állandóan elérhető kell hogy legyen a gazdák számára, még akkor is, ha az állatorvos nem tartózkodik a rendelőben. A malacokat az elválasztáskor kötelező módon fülszámozni kell, a fülszámokat csak az állatorvos helyezheti be. A szaporulat – malac, süldő, hízó formájában – értékesíthető, de csak élve. Ki van zárva, hogy levágva, húsként adjanak el sertést a tartók. Az eladás is területhez kötött: csak annak a közigazgatási egységnek a területén értékesíthető a sertés, ahol a gazdaság található. A kisgazdák mellett a nagyobb sertéstartó telepek számára is könnyítést hoz a tervezet. Ha egy farmon nincs megbetegedés, de a szomszédjában fertőzési góc alakult ki, utolsó mozgásként engedélyezik, hogy a teljes állományt vágóhídra vigyék, majd húsként értékesítsék, így elkerülhető lesz, hogy a kényszervágott állományok megsemmisítésre kerüljenek. (Háromszék/Gazdaélet)
Újszerű, a háromszéki juhtenyésztők számára fontos vállalkozás indult Kovásznán. A város zabolai kijáratánál lévő kis üzemben gyapjú felhasználásával készítenek épületek hőszigeteléséhez használható anyagot. Az ötlet, az üzleti meggondolás külföldről jött. Már a tervezésnél fontos szempont volt, hogy vidéken sok a gyapjú, ráadásul a mellékterméket, amely pár évtizeddel ezelőtt még a juhtartás hasznának harmadát adta, jelenleg a juhászok nem tudják értékesíteni. A gyapjú ára manapság még a nyírás költségeit sem fedezi. Pillanatnyilag főként a Kovászna vonzáskörzetében megtermelt gyapjút vásárolják fel. Ha a tervezett ütemben indul be az üzlet, a felvásárlási körzetet is növelik, de begyűjtő központokat is működtetnének majd. Egyelőre bérelt helyszínen dolgoznak, több mint száz négyzetméter a hasznos felület. (Háromszék/Gazdaélet)
1990-ban még 3 millió hektárt öntöztek, idén csupán 740 ezer hektárt. 740 ezer hektár öntözésére kötöttek szerződést április végéig a gazdák és az Országos Talajjavító Hatóság (ANIF). Utóbbi ingyen bocsátja a mezőgazdasági termelők rendelkezésére a vizet, azonban annak nagy része elvész a fő elosztó csatornák leromlott állapota miatt. Az elfolyó víz a teljes mennyiség 50-70 százaléka között mozog, mondják a szakemberek. Az Országos Talajjavító Hatóság azt állítja, hogy jelenleg 1 millió hektár öntözésére van lehetőség, azonban ez egy erősen eltúlzott adatnak tűnik. Tavaly az öntözés számottevően enyhíthette volna a súlyos aszálykárokat, azonban erre mégis csak 500 ezer hektáron került sor. Az elmúlt időszakban lehetett hallani az öntözőrendszer teljes rehabilitációját célzó tervekről, azonban egyes szakemberek szerint ezek illuzórikusak. Legfeljebb 1,8 millió hektárt lehet gazdaságosan rehabilitálni. A 3 millió hektárig fennmaradó részen az rendszer annyira lepusztult állapotban van, hogy érdemesebb lenne nulláról kezdve teljesen újjáépíteni. Jelenleg egy hektár öntözése 700-750 euróba kerül. (Maszol/Gazdaélet)
Az átmeneti két évben (idén és jövőben) összesen 87 millió euróra lehet majd pályázni a kisgazdaságok támogatását célzó intézkedésnél. A pályázható összeg meg lesz osztva, az említett teljes összegből 26 millió euróra csak hegyvidéki kisgazdaságok pályázhatnak. Alapfeltétel, hogy a gazdaság nagysága (az SO, Standard Output értéke) 4000 és 12 ezer euró között legyen. Minden növénykultúrának hektáronként és minden állatfajnak, illetve állatkategóriának egyedenként megfelel egy bizonyos SO-érték, ennek teljes táblázata megtalálható lesz a pályázat végleges eligazító füzetében. Ezen értékeket alapul véve a gazda könnyen kiszámíthatja a gazdasága értékét, és megbizonyosodhat afelől, hogy a gazdaság minimális méretének feltételét teljesíti-e. Az intézkedés keretében gazdaságonként 15 ezer euró pályázható meg támogatásként, önrész nélkül. A pályázó gazdaságnak legkevesebb két éve kell szerepelnie a kifizetési ügynökség (APIA), illetve az állatorvosi hatóság nyilvántartásában. Magánszemélyként nem lehet pályázni, a pályázónak legkevesebb engedélyezett fizikai személyként (PFA), egyéni vállalkozásként vagy családi vállalkozásként kell bejegyeztetnie magát a cégbíróságon. A minimális két év régiségbe beleszámítódik az az időszak is, amikor a pályázó fizikai személyként szerepelt az APIA-nál vagy az állategészségügyi hatóság nyilvántartójában, illetve a községi gazdalajstromban. Egy egyszerű üzleti tervet kell készíteni, amelyben vállalni kell a gazdaság korszerűsítését, és bizonyos értékben termény-, illetve termékértékesítést. Az állattartással is foglalkozó pályázatoknál kötelező a trágyatároló megléte, illetve megépítésének vállalása a pályázat végső kifizetése előtt. A sikeres pályázó első részletként a támogatási összeg 75 százalékát kapja meg rögtön a kifizetési szerződés megkötése után, majd a második részletet legtöbb három év után. Feltétel, hogy az első kifizetés 20 százaléknyi értékének megfelelő összegben terményt vagy termést kell értékesíteni. Az állandó lakhelynek azon községben kell lennie, ahol a gazdaság található. Engedélyezett, hogy a pályázónak munkahelye is legyen, viszont annak vagy a községben, vagy annak 75 kilométeres körzetében kell lennie. Ha a pályázónak nincs saját területe, vagy gazdasága nem éri el a 4000 euró SO küszöbértéket, a bérleti szerződés is elfogadott. Ebben az évben, mivel lejárt a területalapú támogatási kérések letételének határideje, elfogadott a gazdaságok teljes átvétele is. (Háromszék/Gazdaélet)
Idén első alkalommal szervezik meg az Ákovita nemzetközi párlat- és Pálinkaversenyt Csíkszeredában. A rendezvény célja, hogy népszerűsítse a kulturált párlat- és pálinkafogyasztást Erdélyben, különös figyelemmel az évszázados hagyományokra és a jelenkor minőségi követelményeire. A versenyre benevezőknek lehetősége van arra, hogy részletes visszajelzést kapjanak az általuk nevezett minták érzékszervi tulajdonságairól, amelyet kiemelt nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező minősítők készítenek el. A benevezés határideje 2021. június 11., déli 12 óra, a nevezett minták érzékszervi minősítése pedig június 18-án és 19-én zajlik. Díjátadásra július 1-e és 3-a között kerül sor. (Közlemény/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
