Szárhegyi Alkotótábor – a szabadság jegyében közel fél évszázada
Három év múlva ünnepli fennállásának fél évszázadát a Szárhegyi Alkotótábor és Művészeti Központ, amely 1974-ben jött létre, és amely akkor még a Barátság Képzőművészeti Alkotótábor nevet viselte. Megálmodói többen is voltak, a második világháború után már Nagy Imre festőművész is egy olyan tábor létrehozását szerette volna elérni, amely bizonyos szinten folytatta volna a nagybányai művésztelep hagyományait. Ez akkor még nem valósulhatott meg. Harminc év múltán azonban, két fiatal képzőművésznek, Márton Árpád és Gál András festőművésznek, sikerült létrehoznia egy olyan helyet, ahol mindenki szabadon alkothatott: a szárhegyi művésztelepet.
Az 1989 előtti időszakban a táborban részt vevő művészek alkotásaiból most Marosvásárhelyen nyílt kiállítás, a Bernády Galériában. Ugyancsak jelenleg láthatók, Székelyudvarhelyen, a Képtárban, a tavalyi alkotótábor készült munkák.
A marosvásárhelyi megnyitón jelen voltak azok a művészek vagy a művészek leszármazottai, akik ma már “klasszikusoknak” számítanak, akik szinte az alkotótábor indulásától jelen voltak Szárhegyen. Az alábbi összeállításban a kezdeti időszakról halljuk Márton Árpád festőművészt, a tábor egyik alapítóját, majd a kilencvenes évekről és a jelenről, sőt jövőről is beszélgetünk Ferencz Zoltán grafikusművésszel, a Központ mostani vezetőjével.
A Szárhegyi Alkotótábor és Művészeti Központ pár éve mostoha sorsra jutott: a Lázár kastély körüli örökösödési vita közepette a művészek táborhely nélkül maradtak, az alkotómunka különböző helyeken zajlik, a festmények, grafikák, szobrok is több helyen várják, hogy kiállítótérhez jussanak.
szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa
