GAZDAÉLET – Kezdődnek a tavaszi munkák
A 2021 március 2-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A bibarcfalvi Szabó Imre évek óta zöldségtermesztéssel foglalkozik. Mára nem csak rengeteg tapasztaltra tettek szert, de bővült a kertészetük is. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Mielőbb el kell kezdeni a szamóca és a málna telepítését. De jól fontoljuk meg honnan vásárolunk. Bartha Jenő cserefalvi kertészmérnököt kérdezzük. Tevékeny az Erdélyi Gyógynövénykert Egyesület. Elnöke Bákai Magdolna válaszol kérdéseinkre.
Gazdahírek
Ismét változott a sertésfarmok nagyságát szabályozó rendelettervezet. A korábbi dokumentum értelmében ötre korlátozták a háztáji, saját fogyasztásra szánt hízósertések számát. A módosítás során törölték a hízósertés fogalmát, de megmaradt az ötfős korlátozás. A változás egyik hozadéka, hogy az öt sertés között lehet koca, malac, süldő is, nem csak hízó, mint korábban fogalmaztak. Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint nem fogadható el a tervezet, nem kell hatályba lépjen. Az tény, hogy a rendelet pozitív hatással lenne az afrikai sertéspestis terjedésének meggátolására, de egyúttal korlátozná a gazdák tulajdonjogának gyakorlását. A rendelkezés nagyon sok szempontból negatívan érintené a székelyföldi vidéket – és nem csak. Egyrészt bajban lennének a kis vágóhidak, okafogyottá válhat működésük, hiszen épp a háztáji gazdaságokból származó sertések vágására vannak berendezkedve. Máris sok a pluszköltségük, ezért drágábbak termékeik, de a rendelet életbelépésével kapacitásukat sem tudnák lefedni, hiszen nem lenne vágósertés. Másrészt Székelyföldön sok a gazda, számukra az élelmiszer-biztonság alapvető tényezője a háztájiban tartott sertés. Vidéken még nincsenek akkora fizetések, hogy mindent nagyáruházakból vásároljanak meg, nem lehet eltekinteni attól, hogy otthon ne tartsanak sertéseket. Ezt nem lehet így hagyni, a rendelet eredményeként megszűnhet a háztáji sertéstartás, ezzel együtt eltűnhet egy gasztronómiai kultúra, életforma is – mondta az elnök. Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagja sem tartja elfogadhatónak a tervezetet, a módosított formában sem. Nem elég a változtatás, a hangsúly az ötös számon van, ezt kell megemelni. Egy koca átlagosan hét malacot nevel fel, egy évben kétszer malacozik. Ennek figyelembevételével 15 lenne az elfogadható szám a háztáji gazdaságokban tartott sertések esetében – fogalmazott a képviselő. Ugyanakkor oda kellene figyelni a sertések fülszámozására. Elválasztáskor minden malac kapja meg a fülszámot, amelyet az állatorvos helyezzen be a fülbe, ne bízzák ezt a gazdákra. A naprakész nyilvántartás is nagyon fontos. Mindezzel megvalósulna az állatok követhetősége. A háztáji kocákat pedig mesterségesen kellene megtermékenyíteni, ezzel elkerülhetővé válik, hogy a kocát a kanhoz sétáltassák, miközben ki van téve az afrikai sertéspestissel való fertőzésnek – mondta Könczei. Ha így módosulna a tervezet, akkor elfogadható lenne a gazda, a minisztérium, más hatóságok számára is. Ugyanakkor előrelépést jelentene a sertésállományok betegségmegelőzése terén is. (Háromszék/Gazdaélet)
Május 17-ig mintegy huszonhatezer Hargita megyei gazda támogatáskérelmét várják a megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél. Gyakorlatilag majdnem az összes igényelhető támogatásra ebben az időszakban fogadják a kéréseket. Mivel idén az intézménynél nagy hangsúlyt fektetnek a koronavírus elleni járványügyi óvintézkedések betartására, pontosságra kérik a gazdákat, vagyis arra, hogy akkor jelenjenek meg az intézménynél, amikorra hívják őket, ne késlekedjenek, mert az fennakadásokhoz vezethet. Az igénylési időszak elején az egyszerű kéréseket dolgozzák fel, ezt követően fogadják majd a bonyolultabb igényléseket és az állattenyésztési támogatási kérelmeket. (Székelyhon/Gazdaélet)
Gyergyószentmiklóson élénk neonzöld festékfoltok láthatók 43, a város közútjai mentén és lakótelepeken álló fa törzsén, amelyeket hamarosan ki fognak vágni. Ezek olyan fák, amelyek korhadtak, kiszáradtak, elöregedtek már, és amelyeket veszélyesnek ítéltek a környező épületekre az autós forgalomra és az arra járó emberekre nézve. A fák sorsáról az önkormányzat illetékesei döntöttek lakossági bejelentések és felmérések alapján. A munkálatot egy szakcég végzi, a fák kivágása darabonként 300-400 lejbe kerül. Amint azt tudni lehet, a Salamon Ernő Gimnázium előtti, illetve a Kórház, Miron Cristea és Bălcescu utcák öreg fái közül is többet kivágnak majd, valamint az új kórház kerítése mellé ültetett fenyők közül is azokat, amelyek kiszáradtak. A fákkal kapcsolatos tavaszi munkálatok ezt követően a fametszésekkel folytatódnak, ezeket a mellékgazdaság munkatársai végzik egy kertész vezetésével. A városban legközelebb ősszel vagy jövő tavasszal várható új fiatal facsemeték ültetése, a most eltávolítottak pótlására. (Székelyhon/Gazdaélet)
A környezetvédelmi minisztérium évek óta tartozik a szigorúan védett erdőterületek tulajdonosainak a kárpótlással, amiért gyakorlatilag megtiltotta, hogy saját tulajdonukban lévő területeken erdőgazdálkodást folytassanak. Mintegy 116 millió lej értékben halmozódott fel elmaradás. A vadkárdossziék kezelésére új informatikai rendszert építenek ki, amely felgyorsítja a kérések elbírálását. A Natura 2000-es területeken zajlik ugyan erdőkitermelés, de a környezetvédelmi hatások vizsgálatához drága tanulmányok készítése kötelező. Emiatt európai uniós kötelezettségszegési eljárás is indult Románia ellen. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az országos szinten szolgálatba állított 625 utcai tejautomatából a legtöbb – szám szerint 80 – Fehér megyében található. Az illető megyében egyébként a fejőstehén-állomány is magas, meghaladja a 60 ezer főt. Hargita megye a maga 52 tejautomatájával az országos ranglista második helyén áll, a harmadikra, 38-cal Temes, a negyedikre, 37-tel Hunyad megye került. Érdekességként a fővárosban, Bukarestben csak 36 tejautomata működik, miközben Brassó megyében 34-et, Kolozsban pedig 33 vastehenet üzemeltek be a termelők. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Március 6-án tartják meg Mikházán a múlt évről elhalasztott faültetést. A mikházi Csűrszínházi Egyesület, a nyárádremetei önkormányzat és a Maros Megyei Múzeum által szervezett akció tavaly a világjárvány miatt maradt el. A faültetést a budapesti Nemzeti Színház Trianon 100 rendezvénysorozata részeként kezdeményezték, és Wass Albert A Tizenhárom almafa című előadás bemutatójához igazították 2020-ban. Felkérik ezúttal az erdélyi színházakat, (kőszínházakat, független és magántársulatokat), népi együtteseket, ifjúsági- és bábszínházakat, napilapokat, irodalmi folyóiratok, rádió és televízió csatornák szerkesztőségeit, önálló vállalkozásokat, magánszemélyeket, hogy járuljanak hozzá egy-egy gyümölcsfa szimbolikus ültetéséhez. Az ültetésen résztvevők Mikházán a Csűrszínház udvarán találkoznak majd innen a faluban kijelölt helyszínekre mennek. Adományozási és részvételi szándékukat kérik, hogy jelezzék a szelyesferenc@gmail.com e-mail címen, vagy a 0744-394-186-os telefonszámon. Egy facsemete ára: 20 lej. (pontmaros.ro/Gazdaélet)
Március 6-án XIX. alkalommal kerül sor az immár hagyományossá vált nyárádszeredai kertésznap megrendezésére a város művelődési házában és annak előterében. Várják a legkülönfélébb kertészeti szaporítóanyagot, időszereű kertészeti, szőlészeti, méhészeti és mezőgazdasági terméket, kelléket, kisgépet előállító/forgalmazó cégeket és magántermelőket. A kertésznap keretében gyümölcstermesztési, szőlőtermesztési, zöldségtermesztési, növényvédelmi és virágkötészeti tanácsadási lehetőséget is igénybe vehetnek az érdeklődők. (Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
