GAZDAÉLET – Válasszuk az egészséges, helyi táplálékot
A 2021 február 23-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Svájci tapasztalatcsere után itthon próbálja megalapozni a gazdaságát a siménfalvi Tamási Levente fiatal gazdálkodó. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Részesítsük előnyben a környezetünkben megtermelhető zöldségeket és gyümölcsöket egészségünk érdekében. Bíró Jolán székelyudvarhelyi vállalkozót kérdezzük a helyi termékek fontosságáról. Az oroszhegyi Vidéki pékség is törekszik a hagyományos ízek közvetítésére. Ők saját üzletekben látják a fejlődés lehetőségét.
Gazdahírek
Heti rendszerességgel jelentenek új sertéspestisgócokat Maros megyében, amelyeket egyre nehezebb felszámolni, illetve megakadályozni, hogy újabbak keletkezzenek. Mindezek hátterében a törvénytelen sertéstenyésztés és -árusítás áll. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője úgy véli a hivatalosan működő farmokon nem jellemző a sertéspestis, mert ott valamennyi szabálynak eleget tesznek. Legutóbb Mezősályiból jelentettek három sertéspestisgócpontot, kettőt-kettőt Mezőpagocsáról és Désfalváról, valamint egyet Szászcsávásról. A feketézés két emberen áll: egyrészt a kereskedőn, aki papírok és fülszám nélkül kínálja eladásra az állatot, másrészt a vevőn, aki nem tulajdonít ezeknek kellő jelentőséget, és hivatalos papírok nélkül vásárol. Azokban a gazdaságokban, ahol megjelenik a sertéspestis, szinte nem tartanak be semmilyen szabályt azok közül, amelyek az állattartás velejárói: sem a tisztaságra, sem az állatok megfelelő táplálására nem fordítanak kellő figyelmet. Ahhoz, hogy egy vásárló elkerülje a bajt, csak hivatalosan bejegyzett helyről, fülszámmal ellátott, állatorvos által ellenőrzött állatot vásároljon. Maros megyében hivatalosan 78 ezer sertést tartanak számon, de feltételezik, hogy ennél jóval több van, számuk meghaladja a 100 ezret. (Székelyhon/Gazdaélet)
Engedményeket kértek a mezőgazdasági minisztériumtól, a felsőház mezőgazdasági bizottságától, valamint az Országos Állattenyésztési Ügynökségtől a romániai juhtartókat képviselő egyesületek, annak érdekében, hogy az előttünk álló kétéves átmeneti időszakban nagyobb állományra is elérhetők legyenek a termeléshez kötött uniós állattenyésztési támogatások (SCZ). A 2021-es kampánnyal kezdődően a kosok származási igazolása már nem lesz kötelező a prémiumnak is nevezett uniós állattenyésztési támogatás kifizetéséhez. Könnyítés az is, hogy az eddig 150 fős állományküszöbhöz képest támogatásra jogosultak azok a gazdák is, akik legalább 100 anyajuhval rendelkeznek, de ezzel egy időben 500-ról 650-re növelik a támogatásra jelölhető állomány felső határát is. Jelenleg a termeléstől függő állattenyésztési támogatást legalább 150 és legfeljebb 500 fős állományra nyújtják a tenyésztőknek. A hegyvidéki gazdaságok esetében a termeléshez kötött uniós állattenyésztési támogatásokat 60 állat feletti állományra fizetik, legfeljebb 500 főig. A juhtenyésztőknek eddig – 35 nőstényre 1 berbécset kalkulálva – megfelelő származási bizonyítvánnyal rendelkező kost is tartaniuk kellett. A kiemelt, tavaly 17,92 euróra rúgó támogatás azokra az állatokra járt, amelyek betöltötték az egy évet, de a berbécsek a támogatás benyújtásának határidejéig nem lehettek idősebbek hat évnél, az anyajuhok pedig nyolc esztendőnél. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Érvénybe lépett a komposztálható, nem veszélyes hulladék kezeléséről szóló 181-es törvény, amely szerint valamennyi, biológiailag lebomló hulladékot külön kell gyűjteni az egyéb hulladéktól, barna kukákban, ill. természetes műtrágyává kell alakítani a háztartásokban, az egyedi komposztáláshoz szükséges speciális egyedi tartályok segítségével. E rendelkezések be nem tartása esetén a törvényben előírt bírságok 400 és 800 lej között vannak magánszemélyek esetében, és 10.000 és 20.000 lej jogi személyek esetében, illetve 5.000 és 15.000 lej között az önkormányzatok esetében. Az alkalmazási normák, beleértve a végrehajtáshoz szükséges, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállításához felhasznált ipari és települési hulladékokból származó biomassza származási bizonyítványainak kiadására vonatkozó eljárást jóváhagyó rendelet végrehajtási szabályait viszont még nem hivatalosították. A statisztikák azt mutatják, hogy a lakosság által termelt összes hulladéknak csak 20 százalékát kellene hulladéklerakókba vinni, a fennmaradó 80 százalékos különbség egyenlő arányban oszlik el a száraz újrahasznosítható hulladékok – műanyag, papír, üveg, karton, fém – és biológiailag lebomló hulladékok között, Románia ugyanis az élelmiszer-pazarlás bajnoka, mert a főtt étel 24 százaléka kerül kukába, a gyümölcs 24 százaléka, a zöldség 21 százaléka, a kenyérnek pedig 20 százaléka. (hirek.agrointel.ro/Gazdaélet)
Becsek László kézdiszéki nagygazda, a Romániai Farmerek Klubjának alelnöke nyújtotta át Adrian Oros agrárminiszternek az Országos Burgonya Stratégiát, amely egy sor olyan intézkedést és irányelvet tartalmaz, amely európai szinten versenyképessé teheti a romániai krumplit. A vetőmagburgonya, a krumplitárolás és az öntözés a kulcsfontosságú elemek a burgonyatermesztésben. Háromszéken is van lehetőség a vetőmag termesztésre, illetve a megtermelt burgonya legalább 75 százalékát kellene klimatizált raktárakban tárolni, ezzel elkerülhető lenne, hogy a betakarítást követően, sokszor áron alul kell értékesítsenek a gazdák. Ugyanakkor az öntözőrendszer bővítésére anyagi forrásokat kell biztosítani. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a Romániában elfogyasztott burgonya 60 százaléka import, így fontosnak látja az ágazat erősítését. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)
Az országos szinten szolgálatba állított 625 utcai tejautomatából a legtöbb – szám szerint 80 – Fehér megyében található. Az illető megyében egyébként a fejőstehén-állomány is magas, meghaladja a 60 ezer főt. Hargita megye a maga 52 tejautomatájával az országos ranglista második helyén áll, a harmadikra, 38-cal Temes, a negyedikre, 37-tel Hunyad megye került. Érdekességként a fővárosban, Bukarestben csak 36 tejautomata működik, miközben Brassó megyében 34-et, Kolozsban pedig 33 vastehenet üzemeltek be a termelők. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Az utóbbi 10 esztendő során a perec- és a fánksütödék, valamint péksüteményt gyártó és forgalmazó vállalkozások száma a hatszorosára emelkedett Romániában. E termékféleségekre jellemző, hogy gyakorlatilag egész esztendőn át készíthetők és árusíthatók, az üzlethelyiségek rendszerint forgalmas helyeken vagy azok közelében találhatók, ráadásul kialakításuk nem igényel tetemes beruházást. Jelenleg országos szinten a szóban forgó vállalkozások száma meghaladja a 3800-at. Az szinte magától értetődő, hogy a legtöbb a fővárosban működik, szám szerint 722. Közülük több mint 70 a múlt esztendőben létesült, s mindenképp érdemes megemlíteni azt is, hogy a bukarestieknek több mint fele a pandémia ellenére is egész éven át üzemelt. Az országos toplista első 10 helyét elfoglaló megyék együttesen mintegy 2660 ilyen arcélű vállalkozást tartanak nyilván, azaz az országban működők 70%-át. A perecsütödék toplistáján Hargita megye az előkelő ötödik helyet foglalta el. A megyében 240 perec- és fánksütödét tartanak nyilván. Ez 2009-hez viszonyítva 11%-os növekedést jelent. (Székely Gazda/Gazdaélet)
Március 6-án tartják meg Mikházán a múlt évről elhalasztott faültetést. A mikházi Csűrszínházi Egyesület, a nyárádremetei önkormányzat és a Maros Megyei Múzeum által szervezett akció tavaly a világjárvány miatt maradt el. A faültetést a budapesti Nemzeti Színház Trianon 100 rendezvénysorozata részeként kezdeményezték, és Wass Albert A Tizenhárom almafa című előadás bemutatójához igazították 2020-ban. Felkérik ezúttal az erdélyi színházakat, (kőszínházakat, független és magántársulatokat), népi együtteseket, ifjúsági- és bábszínházakat, napilapokat, irodalmi folyóiratok, rádió és televízió csatornák szerkesztőségeit, önálló vállalkozásokat, magánszemélyeket, hogy járuljanak hozzá egy-egy gyümölcsfa szimbolikus ültetéséhez. Az ültetésen résztvevők Mikházán a Csűrszínház udvarán találkoznak majd innen a faluban kijelölt helyszínekre mennek. Adományozási és részvételi szándékukat kérik, hogy jelezzék a szelyesferenc@gmail.com e-mail címen, vagy a 0744-394-186-os telefonszámon. Egy facsemete ára: 20 lej. (pontmaros.ro/Gazdaélet)
Március 6-án XIX. alkalommal kerül sor az immár hagyományossá vált nyárádszeredai kertésznap megrendezésére a város művelődési házában és annak előterében. Várják a legkülönfélébb kertészeti szaporítóanyagot, időszereű kertészeti, szőlészeti, méhészeti és mezőgazdasági terméket, kelléket, kisgépet előállító/forgalmazó cégeket és magántermelőket. A kertésznap keretében gyümölcstermesztési, szőlőtermesztési, zöldségtermesztési, növényvédelmi és virágkötészeti tanácsadási lehetőséget is igénybe vehetnek az érdeklődők. (Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
