GAZDAÉLET – Legyünk a közösségünk hasznára
A 2021 január 12-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Sok munkával itthon is meg lehet élni. A csíkdelnei Pál László fiatal gazdálkodót kérdezzük. Továbbra sem látnak pénzt a gyapjúból a juhtenyésztők. Az oroszhegyi Nagy Etelka válaszol kérdéseinkre. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A csíkszentimrei Gergely Zsolt fürjtenyésztésben látta a jövőt. Műsorunk második felében Vele beszélgetünk. Ha hosszú távra tervezünk gyümölcstelepítésben gondolkodunk. A kénosi Balázsi Szilárd fiatal gyümölcstermesztővel készült interjúnk.
Gazdahírek
Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának döntése értelmében két évig változatlan maradt a közös mezőgazdasági politika által kijelölt rendszer. Ezzel párhuzamosan a tagországoknak elő kell készíteniük a saját nemzeti stratégiájukat és azokat az intézményeket, amelyek lehetővé teszik az új közösségi politika által meghatározott jogi és pénzügyi rendszert. Az átmeneti szabályzatnak megfelelően 2021-ben és 2022-ben megmarad a korábban is alkalmazott támogatási rendszer, így a megszokott feltételekkel az eddigi összegekre pályázhatnak majd a gazdák. Emellett jó hír, hogy a járvány okozta gazdasági recesszió ellensúlyozására szánt alapok felhasználási határidejét meghosszabbították. (Népújság/Gazdaélet)
Február 1-jéig nyújthatják be a gazdák a negyedik negyedévre járó gázolaj-támogatásra vonatkozó kérelmeiket – tájékoztat a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség. A kedvezményezettek az október 1-je és december 31-e közötti időszakban vásárolt és felhasznált gázolaj után járó támogatást kérvényezhetik a megyei APIA-kirendeltségeknél. Idén a gázolaj-támogatás értéke 1 lej 52 bani literenként. (Krónika/Gazdaélet)
Átutalták a Hargita megyei gazdák bankszámláira azokat a támogatási összegeket, amelyeket ősszel a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók, valamint zöldség- és gyümölcstermesztők a koronavírus-járvány okozta nehézségek átvészelésére igényeltek. A megyéből összesen 4736 gazda folyamodott állami támogatásért, összesen 7,6 millió eurót kaptak a programban résztvevők. (Székelyhon/Gazdaélet)
Huszonnégyezer gazdának folyósította eddig a területalapú, illetve az agrár-környezetgazdálkodási támogatás teljes összegét a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség. Ez azt jelenti, hogy nemcsak azok kapták meg a teljes támogatást az elmúlt hónapban, akik korábban már előlegben részesültek, hanem nagyjából ezer igénylő esetében befejeződtek az ellenőrzések, így nekik is folyósíthatták a szubvenciót. Nagyjából 2100 igénylő esetében még zajlanak a vizsgálatok. Az ellenőrzések hosszabb időt igényelnek, hiszen be kell azonosítani a földeket a műholdas felvételek alapján, ha pedig félreértések, hibák merülnek fel – például nem világos, hogy a megfelelő haszonnövényt termesztik-e az adott területen –, akkor azt személyesen kell tisztázni a gazdákkal. Ennek ellenére az APIA Hargita megyei vezetője azt reméli, hogy egy hónap múlva minden jogosult megkaphatja a neki járó összeget. Sajnos – mint minden évben – most is vannak olyan gazdák, akiknek nem folyósíthatják a támogatást a megszabott feltételek be nem tartása miatt. Ilyen esetekben rendszerint a tarlóégetések jelentik a problémát, ezért azt kéri az igazgató, hogy a továbbiakban senki se gyújtsa meg a növényzetet a területén. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az őszi vetéseknek kifejezetten jót tett az enyhe tél, ám mivel a jócskán fagypont fölötti hőmérsékletek miatt nem álltak meg a növekedésben a kisarjadt növények, megfagyhatnak, ha hótakaró nélkül érkeznek a kemény fagyok – vélik a szakemberek. A gyümölcsösökben leginkább a korai virágzású fajták vannak veszélyben. Az almafáknak, körtefáknak hosszú a téli mélynyugalmi állapota, de a csonthéjasoknak – mint amilyen a barack, szilva, cseresznye – csak mintegy két hónap, azt követően megindul a rügyduzzadás, ha az időjárási körülmények lehetővé teszik. A nedvkeringés korai megindulása azért jelent veszélyt, mert ha azt követően beállnak a kemény fagyok, megfagyhatnak a fák rügyei. (Székelyhon/Gazdaélet)
Kútamnesztiát hirdetne a magyar kormány, és megváltoztatná a vízgazdálkodási törvényt, amivel a korábban illegálisan létesített öntöző kutak szabályossá tétele is megoldódna. Nagy István agrárminiszter kijelentése szerint a felszíni vízkészlet nem elegendő az öntözési igények kielégítésére, így a kutak használata elengedhetetlen. Tekintve azonban, hogy e kutak engedélyeztetése bonyolult és drága volt, több tízezer illegális öntöző kút létesült, amelyek szabályossá tétele megoldatlan probléma. A javaslat most ezen a helyzeten változtatna, így az ötven méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében nem írná elő az öntözési igazgatási szerv hatáskörébe tartozó engedélyezést. Felszín alatti vízkivételt biztosító kút csak olyan területeken létesíthető, ahol a kiszívattyúzás az ivóvízbázisokat, karszt- vagy rétegvízkészletet nem érinti. Nagy István agrárminiszter azt is közölte: az érintett kutakra úgynevezett okosórákat telepítenek majd, amelyek segítségével naprakész adatokkal rendelkezhetnek a vízhasználatról. (Háromszék/Gazdaélet)
2019-ben az Európai Unióban a háztartások összesen 117 milliárd eurót, az uniós GDP 0,8 százalékának megfelelő összeget költöttek szeszes italokra, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint. Ebben a statisztikában csak az otthoni fogyasztásra szánt alkohol szerepel, az, amit éttermekben, kocsmákban, bárokban ittak Európa-szerte, az nem. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy egy uniós háztartás átlagosan a teljes kiadásainak 1,6 százalékát költötte alkoholvásárlásra, de ez az arány országonként jelentősen eltér. A legtöbbet a lettek és az észtek költötték italozásra, előbbiek a kiadásaik 4,8, utóbbiak 4,7 százalékát, háromszor annyit, mint az uniós átlag. A harmadik balti államban, Litvániában lényegesen visszafogottabbak voltak a polgárok, a családi költségvetésnek csak 3,7 százalékát szánták italra, de ez is elég volt a képzeletbeli dobogó legalsó fokára. A legkevesebbet Görögországban és Olaszországban költöttek otthoni ivásra, 1 százaléknál is kevesebbet. Románia 2,6 százalékkal a 9. helyen áll. A magyarországiak még többet, 2,9 százalékot hajlandóak áldozni otthoni alkoholizálásra. Érdekesség, hogy az első hétben kizárólag egykori szocialista államok találhatók, a már említettek mellett Csehország (3,4 százalék), Lengyelország (3,4) és Horvátország (2,9). (Maszol/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
