Nincsenek információk a kormányprogramban arra vonatkozóan, hogy jövőre milyen mértékben emelkedik a nyugdíjpont értéke.

A pénzügyi és a munkaügyi tárcát is a liberálisok vezethetik a most alakuló kormányban. A párt elnöke, Ludovic Orban azt nyilatkozta: a nyugdíjpont emelésének igazodnia kell a realitáshoz. Az általuk elképzelt mechanizmussal ellensúlyoznák a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenését, számításba véve az inflációt és az országos átlagbér növekedését. Közben gazdasági elemzők és a jegybank illetékesei is figyelmeztettek, hogy a nyugdíjak fenntarthatatlan emelése tovább növeli majd a költségvetési hiányt, és költséges külföldi hitelek felvételéhez vezethet. Az Alkotmánybíróság már többször elhalasztotta a döntést arra vonatkozóan, hogy a Szociáldemokrata Párt ismételten kérte: térjenek vissza a nyugdíjak 40 százalékos emeléséhez. A döntés jövő hónapban várható.

Nem fognak nőni az adók és az illetékek a 2021-es évben.

Az új kormány modernizálná az egészségügyi rendszert, de több támogatást is folyósítana annak, emellett megszüntetné az igazságszolgáltatásban a speciális osztályokat. Gazdasági téren az egyik legjelentősebb vállalás, hogy az ország adóssága nem haladja meg a GDP 60 százalékát, növelni fogja az állam bevételeit a jövedéki adókból valamint a vámokból. A tervek szerint megreformálják az adó és pénzügyi hivatalt és az ország 2024-ben csatlakozik az euro zónához. Egészségügyi területen is számos vállalása van a leendő kormánynak: európai uniós alapokból 2 milliárd 800 millió eurót szánna fejlesztésre, új egészségügyi törvényt dolgozna ki, megreformálná a közegészségügyi igazgatóságot, és három regionális kórházat építene, Kolozsváron, Jászvásáron és Krajován. A tanügyi fokozatosan kapna több pénzt, míg elérné az oktatás finanszírozása a bruttó hazai össztermék 6 százalékát, ugyanakkor kiterjesztenék az egész országra a meleg ebéd programot és az iskola utáni foglalkozásokat. A jobbközép koalíció módosítaná az alkotmányt, oly módon, hogy annak előírásába bekerüljön: büntetett előéletű személy ne tölthessen be köztisztséget. Az új kormány kilátásba helyezte az erdőőrség megszervezését. A tervek szerint modernizálnák az úthálózat 60 százalékát és kiterjesztenék a víz- és csatornahálózatot és korszerűsítenék az oktatási intézményeket is.

Ezer kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítését tűzte ki célul az új kormány a következő négy éves időszakban – derül ki a Florin Cîţu kormányfőjelölt által a parlamentbe ma benyújtott kormányprogram-tervezetből.

A tervek között szerepelnek többek között a következő sztrádák és gyorsforgalmi utak: a megközelítőleg 311 kilométer hosszú A8-as jelzésű Marosvásárhely – Iaşi autópálya, a 421 kilométeres A7-es jelzésű Ploieşti – Siret sztráda, az A13-as sztráda 160 kilométeres szakasza Brassó és Bákó között, illetve 125 kilométeres szakasza Szeben és Brassó között, a Craiova – Piteşti gyorsforgalmi út 3-as és 4-es szakasza, a Sepsiszentgyörgy – Gyergyóditró, valamint Szováta – Csíkszereda gyorsforgalmi utak melyeknek a megvalósítása prioritást jelent a gazdasági jövedelmezőség miatt. A 2021-2024-es időszakban ugyanakkor tervezik megközelítőleg 370 kilométernyi körgyűrű terelő és bekötő út építését és kiterjesztését is, melyeknek költségvetését mintegy 5,5 milliárd lejre becsülik. Szerepel itt többek között a fővárosi körgyűrű kiterjesztése, Temesvár déli körgyűrűje, Zilah, Szatmárnémeti, Marosvásárhely, Galac, Târgu Jiu körgyűrűje. Új projektnek számít ugyanakkor Kolozsvár metropolisz-övezetének körgyűrűje, Temesvár nyugati körgyűrűje, Segesvár, Vaslui, Râmnicu Vâlcea terelőútja. A tervezetben szerepel még a megkezdett projektek befejezése is, úgy, mint az A3-as jelzésű erdélyi autópálya 155 kilométeres szakaszának kivitelezése, az A1-es Nagyszeben – Piteşti sztráda befejezése, az A10-es Szászsebes – Torda pálya 2-es szakaszának megvalósítása.

Forrás: RRA/Agerpres