GAZDAÉLET – Ne tékozoljuk el értékeinket
A 2020 december 1-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Ameddig bírják nem szeretnék feladni a gazdálkodást, mert szeretetből végzik. Katona Lajos köpeci gazdálkodót kérdezzük. A vadak a gyümölcsfákat is összetörik, egyre több a gond velük. A bikfalvi Giráncsi Hajnallal készült interjúnk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A székelypeteki tájház egyre bővül és gyűjteménye gyarapodik. Kerekes Edit óvónő, a tájház működtetője válaszol kérdéseinkre. Sikertörténetünkben a csíkmadarasi tejfeldolgozóhoz látogatunk. Bogács Loránd tulajdonossal és Both Mária gazdasági igazgatóval beszélgetünk.
Gazdahírek
Megszületett egy olyan jogszabály, amilyen eddig Romániában nem létezett. A talaj használatára, konzerválására és védelmére vonatkozó 2020/246-os törvényről van szó, amelynek előírásai 2021. január 1-től válnak hatályossá. A talajtörvény egységes keretbe foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek révén megelőzhető a talaj leromlása, ökológiai funkcióinak módosulása és konzerválhatóvá válik a talajvagyon, de figyelmet fordít az eróziós károk helyreállítására, a mezőgazdasági körforgásból kivont területek csökkentésére és a nem mezőgazdasági területek felhasználásának optimalizálására is. A törvény tartalmazta rendelkezések megszegése szabálysértést képez, s a kiróható bírság akár 50 ezer lej is lehet.
A jelek szerint a törvény előírásainak a gyakorlatba ültetése hosszabb folyamatot követel. 2021 végéig kell kidolgozniuk az illetékes központi hatóságoknak az alkalmazás módszertani normáit, amit majd közös miniszteri rendelettel fognak jóváhagyni. (Székely Gazda/Gazdaélet)
A védett környezetben, fóliasátrakban, üvegházakban zöldséget termelő gazdák a következő két évben 65 millió eurós keretre pályázhatnak. A támogatást olyan kultúrákra igényelhetik a zöldségtermesztők, melyekre valós piaci igény van. A gyümölcstermesztők számára 180 millió eurót különítenek el, hiszen az eddigi pályázati kiírások során a kérvényezők csupán harminc százaléka nyert el támogatást. A feldolgozás és marketing területén az átmeneti időszakban 180 millió lesz pályázható. A korábbi években a védett környezetben paradicsomot, illetve szántóföldön fokhagymát termelő gazdák igényelhettek kis értékű, úgynevezett de minimis támogatást. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szerint a paradicsomtermesztés támogatása makrogazdasági szinten nem hozott előrelépést. Az elmúlt évben közel ötszáz fiktív támogatási kérést azonosítottak. (Háromszék/Gazdaélet)
Tízmillió euró pályázható összeg áll a vidékfejlesztési terv 8.1-es intézkedésének keretében azok rendelkezésére, akik erdősítésre és védőerdősávok létesítésére pályáznának. Az intézkedésre december 11-ig lehet pályázni. Az erdősítési támogatást az uniós vidékfejlesztési alapból fizetik ki. Támogatást igényelhetnek mezőgazdasági területtel rendelkező magánszemélyek, magánszemélyek egyesületei, valamint a mezőgazdasági területtel rendelkező önkormányzatok vagy ezek egyesületei. A pályázaton kétféle támogatást biztosítanak: az első kiadáscsoporthoz az erdő, illetve védősáv telepítésének és a terület bekerítésének költsége tartozik, de itt számolható el a pályázat elkészítésének költsége is. A másik kiadáscsoport két összetevőből áll: az egyik a fenntartási és gondozási munkálatok költségeit fedezi 6 évig, a másik egy állandó, 12 évig folyósított pótló támogatás, mivel a szántó, kaszáló vagy legelő beerdősítése a mezőgazdaságban bevételi kiesést okoz. A támogatás értéke változó, attól függően, hogy a beerdősítésre váró terület sík-, domb- vagy hegyvidéken található. A védősávok létesítése esetében a minimális terület 0,5 hektár, az erdősítésnél pedig legkevesebb egy hektár. (Háromszék/Gazdaélet)
December 31-ig még pályázható a kis vágóhidak és húsfeldolgozók létesítésének támogatása a hegyvidéki zónában (4.2-es intézkedés). A hegyvidéki vágóhidak és húsfeldolgozók létesítésénél a rendelkezésre álló összeg 12,9 millió euró, mindössze egy pályázatot tettek le 299 ezer euró értékben. A maximálisan 300 ezer eurós támogatás épületépítésre, a húsfeldolgozó gépek, gépsorok, árucsomagoló és címkézőfelszerelések, állatszállító és hűtős termékszállító járművek vásárlására költhető. Továbbá a termékforgalmazó üzletek felszerelésének vásárlása és a termékek reklámozásának költségei is elszámolhatók a támogatási pénzből. Reklámozásra a kapott támogatás legtöbb 5 százaléka költhető, az összeg azonban nem haladhatja meg a 30 ezer eurót. Az intézkedés 50 százaléknyi önrészt vár el a pályázótól, vagyis a befektetés teljes értékének felét saját forrásból kell biztosítani. Abban az esetben viszont, ha szövetkezet vagy termelői csoport pályázik, mindössze 30 százalékos önrész szükséges. (Háromszék/Gazdaélet)
Egyre kevesebb répát termesztenek a háromszéki gazdák, annak ellenére, hogy a répának fontos szerepe van a vetésforgóban, de ami még fontosabb: gazdasági szemszögből az egyik legjobban jövedelmező mezei kultúra. A területvesztés nem írható a gazdák rovására, ők szívesen termelnének répát, de gond van az értékesítéssel. A botfalusi cukorgyár gondokkal küzd, nem fizeti naprakészen a leadott répát. Pedig a cukorrépa idén is jó termést hozott. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint az átlagtermés közel negyven tonna hektáronként, a legjobb parcellákról hetven tonna hektáronkénti termést is betakaríthattak a gazdák. (Háromszék/Gazdaélet)
Teljes logikátlanság jellemzi a sertéshús romániai piacát. Miután az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett óvintézkedések miatt padlófékkel működő vendéglátás következtében számottevően visszaesett a kereslet, és a farmok kapujában regisztrált árak is csökkentek, a lakosság drágábban vásárolja a tarját, a karajt vagy a felvágottat, mint tavaly ilyenkor. A farmoknál alig több mint 5 lej, a boltokban a 17 lejt is meghaladja a sertéshús átlagára. Miközben a korábbi években a sertéshús volt a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszer Romániában, idén csökkenésnek indult a behozott mennyiség. Ez azonban az Economica.net gazdasági portál elemzése szerint mesterségesen gerjesztett folyamat. (Krónika/Gazdaélet)
A koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában – derül ki a Versenytanács által készített, a kilenc legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc által közölt árakat górcső alá vevő elemzéséből. Ha a termékkategóriákat vizsgáljuk, akkor zöldségek és gyümölcsök ára nőtt a legmeredekebben, 22,5 százalékkal. 48 vizsgált termékből 42-nek nőtt az ára, a drágulás mértéke pedig igen eltérő, a csirke felsőcomb esetében mért 0,3 százalék és a piros almánál regisztrált 105,6 százalékos intervallumban mozgott. Eközben mindössze hat terméknek csökkent az ára: a csirke alsócomb, a csont nélküli csirkemell, a sárgarépa, a fehér burgonya, az XL-méretű tojás és a hagyma lett olcsóbb. Általában véve a hústermékek ára 11,8 százalékkal nőtt a 2019. január–július időszakhoz viszonyítva. A kategórián belül mérték viszont a legnagyobb áremelkedéseket, a Victoria sonkaszalámi 25 százalékkal, a nyáriszalámi 23 százalékkal, a csirkehús pedig 24 százalékkal lett drágább. Az alapélelmiszerekként számon tartott kategóriában jelentős mértékben, 15,7 százalékkal nőtt a napraforgóolaj ára, miközben a csomagolt fehér kenyér 14,3 százalékkal, a fehér kenyér pedig 9,7 százalékkal lett drágább. (Krónika/Gazdaélet)
Noha év eleje óta több Hargita megyei településen, illetve a szomszédos megyékben is igazolták az afrikai sertéspestis megjelenését a háztáji sertések és vaddisznók esetében, egyelőre úgy tűnik, sikerült megfékezni a fertőzés terjedését. Ezért jelenleg a disznóvágások sincsenek korlátozva. Bár nem kötelező, mégis érdemes megvizsgáltatni sertéspestisre is a levágott háztáji disznókat – ajánlják a szakemberek. (Székelyhon/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
