Nem társadalmi igény, hanem politikai csatározás eredménye az a törvény, amely a trianoni békeszerződés ünnepnapjává nyilvánítja június 4-ét – véli Novák Zoltán szenátor annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság nem találta alaptörvénybe ütközőnek a jogszabályt.

A taláros testület tagjai 5:4-es szavazataránnyal utasították el a megkeresést. Hivatalos közleményében az alkotmánybíróság alaptalannak nevezte a kifogásokat, és „a megfogalmazott kritikákkal szemben alkotmányosnak” nyilvánította a törvényt. A parlament május 19-én küldte el a törvény Klaus Iohannisnak kihirdetésre, az államfő azonban az alkotmánybíróságra küldte a jogszabályt.

A Trianon-törvényt Titus Corlățean és Şerban Nicolae szociáldemokrata párti szenátorok kezdeményezték tavaly, válaszul arra, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, az első világháborút lezáró, Magyarországot a területe kétharmadától megfosztó, Erdélyt, a Partiumot és a Bánság egy részét Romániához csatoló trianoni békeparancs 100. évfordulóját. A jogszabály szerint ezen a napon fellobogózzák a köztereket, „a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő, kulturális és tudományos rendezvényeket tartanak” országos és helyi szinten, amelyekhez állami és helyi költségvetési forrásokat rendelhetnek.