GAZDAÉLET – Piacon a helyi ízletes zöldség és gyümölcs
A 2020 június 23-án jelentkező műsor tartalma: Javulóban a piros tarka szarvasmarha genetikai állomány Maros megyében. Péterfi Lajossal a Maros megyei Állattenyésztő és Mesterséges Megtermékenyítést végző Egyesület elnökével beszélgetünk. A héderfáji termelők nem szeretnék feladni a gazdálkodást, de tartanak a garázdálkodó medvétől. Peti Etelka gazdasszonynál jártunk mikrofonunkkal. Majd a június végén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Lesz jövő a gazdálkodásban és a gyümölcstermesztésben, ezért a családi birtokra őshonos gyümölcsfákat telepítettek. A székelydobói Toásó László válaszol kérdéseinkre. A sok munka ellenére nem cserélné fel jelenlegi életét a homoródalmási Pálfi Károly méhész, ribizlitermesztő. Vele ismerkedünk meg.
Gazdahírek
Több fontos, tavaszi állategészségügyi kampány befejezését is hátráltatta a koronavírus-járvány. A járvány miatt megkésett a lovak vérvétele és oltása, a szarvasmarhák vérvétele és oltása, ugyanakkor az idén előbbre hozták a szarvasmarhák TBC szűrővizsgálatát. Noha a laborvizsgálatok még nem értek véget, mindenképpen jó hír, hogy a körzeti állatorvosok által begyűjtött vérmintákban eleddig egyetlen kevésvérűségben szenvedő hátast sem találtak. Ez azért is biztató, mert anémiás esetek nélkül még egyetlen esztendőt sem úsztak meg a Hargita megyei lótartók. Mivel a betegség ragályos és gyógyíthatatlan, a kevésvérűségben szenvedő lovakat a hatóság kötelezően vágóhídra küldi, a gazdát pedig az állat aktuális piaci ára alapján kártéríti. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Zajlik a rókák veszettség elleni megelőzését szolgáló csalikihelyezési kampány. A vadásztársulatok segítségével a kotorékok, rókalyukak közelébe kézzel helyezik ki a pasztillákat a rókák által leglátogatottabb helyekre. A veszettségmegelőzési kampány hatásos: veszettségi eset az idén és az utóbbi években nem volt Hargita megyében. (Hargita Népe/Gazdaélet)
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség nyilvánosságra hozta pályázási kiértékelőjét a főbb intézkedéseknél. Talán a legközkedveltebb intézkedés a 4.1-es, A gazdaságok korszerűsítése című volt. Erre a hétéves ciklusban közel 845 millió eurót szántak. Az intézkedésre április végéig 4048 pályázatot tettek le országos szinten, az igényelt összeg pedig közel háromszorosa a pályázható keretösszegnek. A pályázatoknak kevesebb mint felét, 1886-ot nyilvánítottak megfelelőnek és kifizethetőnek. Április végéig az ügynökség 1759 pályázóval kötötte meg a kifizetési szerződést 912,7 millió euró értékben – ami 108 százalékos túligénylést jelent a kiírási összegekhez képest –, 18 pályázóval viszont hibák miatt kénytelenek voltak szerződést bontani. A mai napig 1277 pályázatot sikerült teljesen lezárni és kifizetni, a kifizetett összeg közel 344 millió eurót tesz ki, a keret 41 százaléka került eddig a pályázók bankszámlájára. A Duna-deltának leosztott 33 millió euró viszont nem fogyott el, 48 pályázatot tettek le a régióból 21,5 millió euró értékben. A másik, nagyon igényelt intézkedés a 6.1-es volt: Támogatás a fiatal gazdák megtelepedésére. A vidékfejlesztési tervben összesen 426 millió eurót irányoztak elő a pályázatra. Április végéig összesen 14149 fiatal gazda tett le pályázatot közel 581 millió euró értékben. A szakemberek 10106 pályázatot találtak kifizethetőnek, viszont szerződést csak 10028 fiatal gazdával írtak alá 411,6 millió euró értékben. Eddig 7369 fiatal gazda kapta meg a gazdaság nagyságától függő 40 vagy 50 ezer eurós támogatást, a kifizetett teljes összeg 303 millió euró, viszont 13 fiatal gazdával az üzleti tervben leírt vállalások nem teljesítése miatt szerződést kellett bontani és az addig kapott támogatást visszafizetni. A Duna-deltában tevékenykedő fiatalok támogatására 10 millió eurót különítettek el, de nem fogyott el a pénz, mindössze 232 pályázatot tettek le 8,2 millió euró értékben. A fiatal gazdák megtelepedésének támogatása júliusban újra pályázható lesz, a kiírt összeg 43 millió euró. (Háromszék/Gazdaélet)
Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő program, amelynek keretében a közelmúltban Nagy István magyarországi agrárminiszter négy mént adott át a hortobágyi mátai majorban. A méneket erdélyi gazdákhoz szállítják. A magyar kormány számára kiemelten fontos, hogy a Kárpát-medence hagyományaira építve a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalába kerüljön, ennek jegyében tartozik az agrártárcához hét nemzeti ménes. Tordára az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi, Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből egy nóniusz, Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, egy mezőhegyesi félvér kerül, míg Gyergyóremetén a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivér ad új lendületet az erdélyi lótenyésztésnek.(maszol.ro/Gazdaélet)
Egyesületet hoznak létre a Hargita megyében zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó családi vállalkozások. Cél a helyi termelők életképességének növelése, a helyi termékek népszerűsítése, a szakmai együttműködés szorgalmazása. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szeretné segíteni a zöldség- és gyümölcstermesztésbe fogó vállalkozókat, szakmai tudással, technikai háttérrel, promóciós felületekkel járulnának hozzá megerősödésükhöz. (maszol.ro/Gazdaélet)
Zuhanórepülésbe ment át áprilisban a fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom 19,5 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához képest. A meredek lejtmenet már a márciusi adatok alapján sejthető volt. Az első tavaszi hónapban a fogyasztás még 3,9 százalékkal nőtt, ám ez kizárólag a felvásárlási láznak volt betudható. Akkor az alapélelmiszerek, a tisztító- és fertőtlenítő termékek, valamint a gyógyszerek húzták felfelé a fogyasztást, s egyértelmű volt, hogy nagyon korlátozott időtartamú, egyszeri jelenségről van szó. Áprilisban már egyetlen termékkategória sem produkált növekvő volumenű eladásokat, még az élelmiszerek forgalma is csökkent, 4,7 százalékkal. A legdrasztikusabb, 38,4 százalékos zuhanás az üzemanyageladás terén következett be. A nem élelmiszer jellegű általános fogyasztási javakból származó árbevétel 22,9 százalékkal volt kisebb, mint 2019 áprilisában. (maszol.ro/Gazdaélet)
A glifozát számos gyomirtó szer aktív összetevője, és világszerte több száz mezőgazdasági készítményben megtalálható, annak ellenére, hogy 13 országban már be is tiltották. A glifozát nem válogat, és lényegében szinte minden növényt elpusztít, amivel találkozik. Ez a vegyület úgy hat, hogy elzárja a növények sikimisav-csatornáit, amit a növények a fehérjetermelésre használnak, és elengedhetetlen az életben maradásukhoz. Blokkolja az enzimreakciót, így a növények gyorsan elpusztulnak tőle. A vegyületet először 1974-ben állították elő, hogy leváltsa a DDT-t, amit már két évvel korábban betiltottak, mert gátolta az állatok szaporodási képességét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint a glifozát egy lehetséges karcinogén, vagyis rákkeltő hatású vegyület. Ezt az állítást nem sokkal a bejelentés után az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) is megerősítette. (Agraroldal.hu/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
