A trianoni békediktátum az első világháborút lezáró, Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország – mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama -, és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett. A szerződést a felek, budapesti idő szerint 1920 június 4-én 16:32-kor írták alá a versaillesi Nagy Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján. A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért.

Száz évvel Trianon után június 4-e a magyar nemzeti összetartozás napja. Szolidáris vagyok a Kárpát-medence minden magyar közösségével, a többi nemzetben pedig nem az ellenséget keresem, hanem a lehetséges partnert, akivel – remélem – sikerül Európának ezt a részét építeni a kölcsönös tisztelet jegyében-nyilatkozta Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke.

A nemzeti összetartozás jegyében Háromszék magyar településein összesen 150 templom harangja kondul meg egyszerre ma délután, 17 óra 30 perckor. A politikai pártok és a történelmi magyar egyházak közös felhívásaként imára és emlékezésre szólítanak. Incze Zsolt református esperes szerint a jövőbe kell tekinteni, és hálát kell adni, hogy a Trianoni békediktátum ellenére is a magyar nép megmaradt.

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés. Bíró Zsolt az Erdélyi Polgári Mozgalom vezetője nyilatkozott.

Mezei János a Magyar polgári Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy őshonos székelyként, a rengeteg ígéret mellett amit Románia nem tartott be, mégis győztesként élheti meg a Trianon 100 éves évfordulóját.

Potápi Árpád János Magyarország miniszterelnök helyettese szerint nemzetként kell keresnünk a célokat.

Abloczy Balázs történész arról beszél, hogy Románia, hogyan lett közép Európa újrarendezésének egyik legnagyobb győztese.

Marosvásárhelyi Rádió/Szász Edit