A település, mely Erdély igazi képet tárja elénk
Erzsébetváros a Nagy-Küküllő partján fekvő kisváros, Medgyes és Segesvár között szinte félúton, Maros és Szeben megye határán fekszik, és egy hátsó, régi úton, amit kevesen ismernek, Marosvásárhelytől mindössze ötven kilométerre található. Határtelepülés a Szászfölddel, és története az igazi Erdély képét tárja elénk, amelyben népek és vallások hosszú évszázadokon át éltek együtt, hol békésen, hol pedig békétlenségben. Éltek-élnek itt magyarok, örmények, románok, szászok, cigányok, és voltak közöttük római katolikusok, görögkatolikusok, reformátusok, evangélikusok, ortodoxok, zsidók és unitáriusok. Egyszóval szinte minden erdélyi nép és vallás képviselteti magát a kis településen. Fejedelmi kastéllyal is büszkélkedik. Hírnevét azonban nem csak az Apafi kastélynak és uradalomnak köszönheti, hanem az ide telepedő örmény közösségnek is. Az idelátogató ma mindkettőt láthatja: a romos kastélyt és szebb időket is élt örmény örökségbe.
Dr. Puskás Attilával, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnökével a Kőbe Zárt Múltunk és az Örökségünk Nyomában szerkesztője, Nagy-Bodó Tibor beszélgetett.
