A COVID19 – vírus terjedésének a megfékezése és a fertőzött személyek számának a csökkentése érdekében Klaus Iohannis államfő 2020. március 14-én este úgy döntött, március 16-től kihirdeti a szükségállapotot Romániában.

„Nagyon fontos időben meghozni az intézkedéseket, hogy legyen hatásuk, és hogy lehetővé tegyem a törvény által előírt valamennyi eszköz felhasználását ehhez a harchoz, úgy döntöttem, szükségállapotot hirdetek jövő hét elejétől” – fogalmazott Klaus Iohannis államfő.

De mit jelent a szükségállapot, mennyit tarthat és milyen lesz az ország az elkövetkezendő hetekben? Erre adunk választ.

Romániában a „szükségállapot kihirdetését” az Alkotmány kivételes intézkedésekről rendelkező, 93. szakasza szabályozza.

93. szakasz

(1) Románia Elnöke az egész országban vagy egyes területi-közigazgatási egységekben a törvény szerint bevezeti az ostromállapotot vagy a sürgősségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb 5 napon belül kéri a Parlamenttől ennek jóváhagyását.

(2) Ha a Parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet az ostromállapot vagy a sürgősségi állapot bevezetésétől számított legfeljebb 48 órán belül jog szerint összehívottnak számít és az a bejelentett állapotok egész időtartama alatt működik.

Amint az Alkotmány 93. szakaszának 1. cikkelye fogalmaz, az államfő a törvény szerint vezetheti be az ostromállapotot. Ez a törvény az ostromállapot rendszeréről és a sürgősségi állapot rendszeréről szóló 1/1999. számú sürgősségi kormányrendelet. Ez az a jogszabály, amelynek megteremtette a rendkívüli állapot kihirdetésének a lehetőséget az úgynevezett 5. bányászjárás alkalmából. Emil Constantinescu államfő 1999. Január 22-én kora reggel feltételesen szükségállapotot hirdetett ki Románia egész területére, kijelentve, „amennyiben a Râmnicu-Vâlceaban tartózkodó, tüntető bányászok nem indulnak vissza a Zsil-völgyébe, 14 órától érvénybe lép a szükségállapot”. Radu Vasile parasztpárti miniszterelnök a coziai történelmi kolostorban két püspök közvetítésével végül egyezségre jutott Miron Cozmával.

A mostani szükségállapotot előidéző helyzet semmiben nem hasonlít a 21 évvel ezelőttihez, a jogi keret azonban nem változott. Klaus Iohannis államfőnek is ugyanaz van a kezében, ami 1999. januárjában Emil Constantinescunak. Igaz ugyan, hogy az 1/1999-es sürgősségi kormányrendeletet 2004-ben a parlament módosította. (Akkor Valer Dorneanu, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke volt a képviselőház elnöke.) Az említett jogszabály itt olvasható, és egyértelmű benne, hogy nem tesz különbséget a „szükségállapot” és az „ostromállapot” között, pedig utóbbi, amint a neve is jelzi, teljesen más helyzet.

A szükségállapot kihirdetésére vonatkozó államfői dekrétumot a miniszterelnöknek kell ellenjegyeznie, majd a parlamentnek kell megerősíteni.

A 2004-ben módosított 1/1999-es sürgősségi kormányrendelet értelmében

„Az ostromhelyzet és a sürgősségi helyzet olyan válsághelyzeteket jelent, amelyek olyan kivételes intézkedéseket igényelnek, amelyeket az ország védelmét és nemzetbiztonságát, az alkotmányos demokráciát érintő súlyos veszélyek bekövetkezte, illetve a katasztrófák következményeinek megelőzése, korlátozása vagy kiküszöbölése tesz indokolttá.”

Jelen esetben a „súlyos veszélyek bekövetkezte, illetve a katasztrófák következményeinek megelőzése, korlátozása vagy kiküszöbölése” tagmondat érint minket, ez vonatkoztatható a koronavírus-járványra.

A szükségállapot legtöbb harminc napig lehet elrendelni (azonban meghosszabbítható), és feljogosít az alapvető állampolgári jogok és szabadságok korlátozására, bizonyos államigazgatási hatásköröket pedig ideiglenesen a hadseregre bízhatnak.

A vonatkozó törvény 18-as cikkelyének a belügyminisztert teszi meg egyfajta szuperminiszterré, esetünkben Marcel Velat, aki olyan katonai rendeletekkel „kormányozhat”, amelyek a sürgősségi kormányrendeleteket is felülírhatják.

„A szükségállapot kihirdetését követően a 3-as cikkelyének első bekezdése értelmében az intézkedések gyakorlatba ültetése a belügyminiszter feladata”.

A szükségállapot során az alábbi intézkedések foganatosíthatók:

• Az államhatár teljes egészében vagy a vészhelyzet kialakításának területén történő bezárása, az ellenőrzés fokozása a nyitott határátkelőhelyeken, valamint a határőrizet teljes hossza alatt;
• Különböző egyéni vagy közösségi javak igénybevétele a törvény szerint;
• A járművek vagy személyek mozgásának korlátozása vagy teljes megtiltása bizonyos területeken vagy bizonyos órák között, és indokolt esetben szabad mozgási engedélyek kiállítása;
• Szükség esetén személyek vagy helyek ellenőrzése;
• Bizonyos üzemanyagtöltő állomások, éttermek, kávézók, klubok, kaszinók, egyesületek központjai és más nyilvános helyek ideiglenes bezárása;
• A rádió- és televíziós műsorok sugárzásának, illetve nyomtatott sajtótermékek megjelenésének vagy terjesztésének ideiglenes felfüggesztése;
• Az élelmiszerkészlet észszerű felhasználásának elrendelése;
• A közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi forgalom tiltása különböző útvonalakon;

A fenti, foganatosítható intézkedéseket a törvény engedélyezi, az, hogy március 16-tól, a koronavírus-járvány megfékezése érdekében milyen konkrét intézkedések lesznek foganatosítva, az Klaus Iohannis államfő dektrétumából derül ki.

A szükségállapot kihirdetése nem szabad okot adjon a pánikra, ahogy nem ettől kell várnunk a járvány megszűnését sem. Továbbra is rajtunk, az egyes egyéneken múlik a közösség sorsa.