Harminc évvel ezelőtt zajlott a marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetés. 1990. február 10-én a százezer ember gyülekezett a Bolyai-téren. Délután 3 órakor megkondultak a harangok, a tömeg pedig méltóságteljesen, könyvvel és gyertyával a kezében elindult. A Sportcsarnok előtti tér négyszer telt meg, ennyiszer mondta el rögtönzött beszédét Sütő András RMDSZ-elnök, megköszönve a demonstrálóknak azt, hogy fegyelmezetten vonultak végig a városon. A tüntetés főszervezésével Szepessy Lászlót bízták meg, 1990. február 8-án az ő nevére állították ki a tüntetés engedélyét, papíron tehát mindent ő vállalt, úgy, hogy sejtése sem volt, hogy milyen következményekkel járhat az. A szabadság 30 évében február 12-én este 10 és éjfél között őt kérdezte Szász Attila és Farkas István a múltról, a jelenről és a jövőről. “Az utolsó sorban levők is fontosnak érezték magukat. Volt közös álom, cél” – fogalmazott Szepessy László, hangsúlyozva, nem szabad feladnunk a közös célokat, mert Marosvásárhely megérdemli.

A  szabadság 30 éve lefrissebb adása itt hallgatható vissza: