A 2020-as költségvetés 4,1%-os gazdasági növekedéssel, 3,59%-os államháztartási hiánnyal és 3,1%-os átlagos inflációs rátával számol – derül ki a 2020-ra vonatkozó makrogazdasági helyzetről és a 2021-2023-as időszakra vonatkozó előrejelzésről szóló jelentésből, amelyet kedden reggel tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.

A 2020-ra becsült bevétel 360,149 milliárd lej, a bruttó hazai termék (GDP) 31,89%-a, a kiadásokat pedig 400,694 milliárd lejre, azaz a GDP 35,48%-ár becsülik. A 2020-ra vonatkozó GDP-arányos költségvetési hiánycél 3,59% (40,545milliárd lej), az ESA szerint számított költségvetési hiányt pedig a GDP 3,58%-ára tervezik, amely 2023-ra a GDP 1,99%-ára süllyed, így beilleszkedik majd az európai szabályozások követelményeibe. A folyó fizetési mérleg hiányát 10,6 milliárd euróra (a GDP 4,5%-ára) becsülik 2020-ra . A piaci árkon számított bruttó hazai terméket 1.129,2 milliárd lejre becsülik 2020-ra, az idénre bejelentett 1.040,8 milliárd lejhez képest.

A beruházások, amelyek a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés motorjai, multiplikátorhatással és közvetlen hozzájárulással vannak a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz. 2020-ban a GDP 4,5%-át fordítják beruházásokra, ez 6,3 milliárd lejjel több, mint 2019-ben – írja a jelentés.

Az országos bruttó átlagjövedelem 5.429 lej, a nettó pedig 3.324 lej lesz. A munkanélküliségi ráta 2020-ban a becslések szerint 3% lesz, szemben a 2019-es 3,2%-kal, a munkanélküliek számát pedig 275.000-re becsülik. Az alkalmazottak száma várhatóan 1,9%-kal növekszik, miközben a munkanélküliségi ráta 2020 végére 3,0%-ra csökken. 2020-ban a becslések szerint az infláció évi átlaga 3,1%-ra csökken, az év végén pedig 3,0% lesz.

A dokumentum a jelenlegi szinten fagyassza be a közméltóságok jövedelmét (beleértve az élelmiszerpótlék értékét és az érdemjuttatás összegét is, amely 6.240 lej marad) és megtiltja a nyugdíj és az állami fizetés halmozását. 2020-ban a GDP 2%-át fordítják védelemi kiadásokra. A pénzügyminisztérium szerint felelősségteljes és hiteles költségvetési konstrukcióra és a prociklikus politikák elkerülésére van szükség.

A 2020-ra vonatkozó költségvetési tervezés és a 2021-2022 közötti időszakra vonatkozó becslések, valamint a középtávú költségvetési hiány lefelé mutató iránya egyértelmű tendenciát mutatnak a prociklikus fiskális politika fokozatos megszüntetésére, a 2020-as év pedig az első lépés, hogy visszatérjenek a Maastrichti Szerződésben előírt 3%-os GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz – részletezi a dokumentum.

A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak törvényben előírt jövő évi jelentős megemelésére is elkülönített pénzt a kormány a 2020-as költségvetésben.

A Román Hírszerző Szolgálat 10 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint idén. A tervezet 3,59 század százalékos hiánnyal, 4,1 tized százalékos gazdasági növekedéssel, és 3,15 század százalékos az éves inflációval számol. Az állami bevételek összege a kormány adatai szerint 358,6 milliárd lej lesz, a kiadási oldalon 399,2 milliárd lej szerepel. A folyó fizetési mérleg hiányát 10,6 milliárd euróra becsülik. A bruttó országos minimálbér 2230 lej lesz, 7,2 tized százalékkal nagyobb, mint idén decemberben. A tervezet ugyanakkor rögzíti: a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésére szánt összegeket a jelenleg hatályban lévő törvények alapján számolták ki. Ugyanakkor a kormány az idei összegnél 6,3 milliárd lejjel többet, a bruttó hazai össztermék 4,5 tized százalékát szánná beruházásokra.

Forrás: Agerpres/Maszol