Az egymás mellett élők művészete
Erdély festészete a két világháború között – ezt a címet viseli a Maros Megyei Múzeum idei egyik legfontosabb kiállítása, amely a Kultúrpalota második emeleti termeiben látható 2020. áprilisáig. A 130 festményt felvonultató tárlat az erdélyi képzőművészet aránylag rövid, de annál meghatározóbb időszakát mutatja be: a két világháború közötti periódust, amely a művészet alakulása szempontjából rendkívül fontos volt az anyaország határain kívül rekedt magyar képzőművészet számára.
A tárlat magját Böhm József gyűjteménye képezi, ezt az anyagot egészítették ki, többek között, a nagybányai, a kolozsvári, a brassói és a marosvásárhelyi múzeum gyűjteményének képei. A tárlat több teremre oszlik, így a különböző jellegzetességek, stílusirányzatok is remekül körvonalazódnak. Az identitáskeresés útvesztőjében elbizonytalanodott művészek stílus, mondanivaló szempontjából is egy új útkeresés elé néztek. Lassan kialakultak az új intézmények, iskolák, művészeti központok és a sajátosan erdélyi stílusjegyek. Az erdélyi magyar, román és szász képzőművészet óhatatlanul is hatott egymásra. Erről az izgalma 25 esztendőről szól a következő összeállítás, amelyben megszólal a tárlat két kurátora: Oniga Erika művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa, Boros Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, valamint Böhm József gyűjtő.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsaa
