GAZDAÉLET – Gasztronómiai anyanyelvünk a turizmusban
A 2019 szeptember 24-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A hétvégén a gasztronomiáé volt a főszerep Lövétén. A Gazdaélet mikrofonjával mi is ott jártunk. Majd a szeptember közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Mindenre van megoldás, a mezőgazdaságból is meg lehet élni. A nagygalambfalvi Petre Imre fiatal gazdálkodót kérdezzük. Még mindig vannak olyan állattartók, akik nem veszik komolyan a védőoltásokat. Dr. Antal Lilla csíkkarcfalvi állatorvos válaszol kérdéseinkre. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Közel 10 százalékkal csökkent az idén az afrikai sertéspestis miatt a romániai sertésállomány – jelenti az országos statisztikai intézet. Idén májusban mintegy 3 millió 700 ezer sertést számoltak az országban, 400 ezerrel kevesebbet, mint az előző esztendő azonos időszakában. Az ország nyugati megyéiben volt a legszámottevőbb a csökkenés – itt 23 százalékkal esett vissza a sertésállomány a tavalyi évhez viszonyítva. Jelenleg huszonöt megye 346 településén 1.185 afrikai sertéspestis-gócot tartanak nyilván. Eddig 10.143 sertéstulajdonost kártalanítottak, nekik összesen 259 millió lejt utaltak. Az afrikai sertéspestis 2017. július 31-én jelent meg először Romániában, Szatmár megyében. Az állategészségügyi hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni. Az afrikai sertéspestis az emberre nem ártalmas, ám a megfertőződött állatok kivétel nélkül elpusztulnak. (Hírek)
Nem lesz rekordév, de jó közepesnek mondható az idei kukoricatermés Hargita megyében. Már csak csapadék kellene, hogy a növények alsó levelei ne száradjanak el, de azért is, hogy a kombájnok jobban tudjanak dolgozni, majd az őszi búza elvetéséhez is könnyebben lehessen előkészíteni a talajt. Az őszibúza-termés nem volt túlságosan jó – mert a tavalyi szárazság miatt nagyon nehéz körülmények között lehetett jó magágyat előkészíteni –, de a terméskiesést valamelyest pótolta a tavaszi búza és a tavaszi árpa. Takarmány bőségesen lett idén, csak nehéz volt a szénacsinálás a sok eső miatt, de sok gazda gépesítette már a betakarítást, így elég sokan befóliázott bálákat tudtak készíteni. (Székelyhon/Gazdaélet)
A krumplitermés 80 százalékát sikerült megmenteni a burgonyavésztől Hargita megyében, így a szezont jellemző nehézségek ellenére viszonylag jó termésátlagnak örülhetnek a gazdák. Idén jó áron kezdhetik meg a pityóka értékesítését, de a termésnek több mint fele még a földben van. 25 500 kilogrammos hektáronkénti átlagtermést valósítottak meg idén a Hargita megyei gazdák. Jó hír a termelőknek, hogy idén kedvezően alakult a pityóka értékesítési ára. Jelenleg kilogrammonként 1,20–1,50 lejes termelői áron tudják eladni a krumplit a gazdák, ami magasabb, mint a tavalyi indulási ár. Ez több tényezőnek köszönhető, egyrészt hatással volt rá a burgonya tavalyi utolsó felvásárlási ára, a déli megyékben termelt nyári burgonya termelői ára, de az is, hogy csökkent a burgonyaföldek összterülete. A székelyföldi pityóka piacát legjobban a Lengyelországból importált burgonya szokta rontani, de idén ott is szárazság volt, olyannyira, hogy ezúttal megfordult a trend, és Romániából indultak burgonyaszállítmányok Lengyelországba. A Hargita megyei burgonya árát rendszerint a Kovászna megyei termés is lenyomja, de idén ott sincs olyan jó termés, mint máskor, ezért ők is megkérik az árát. A fogyasztók az említett árnál drágábban jutnak hozzá a krumplihoz, a bolti ár ugyanis a 3,50–4 lejt is elérheti. (Székelyhon/Gazdaélet)
Romániában a legolcsóbb a kenyér és más olyan termék, amelyet gabonafélékből készítenek – derül ki az Eurostat 2018-as adataiból. Ha az uniós átlagár száz egység, akkor Romániában ez az egység a legalacsonyabb, vagyis 54, Bulgáriában 62, Lengyelországban pedig 68. Miközben a kenyér ára a legkisebb, nálunk a legnagyobb az egy főre jutó kenyérfogyasztás. Míg átlagban az Európai Unióban 60 kilogramm kenyér jut egy főre, addig Romániában ez a szám több mint 90 kilogramm. A legdrágábban a norvégok vásárolhatnak kenyeret, a sort a svájciak követik, majd a dánok következnek. (Maszol/Ziarul Financiar)
Tíz székelyföldi település is versenybe szállt a Virágos Magyarország környezetszépítő vetélkedő fődíjáért. Az anyaországban nagy népszerűségnek örvendő és több évtizedes múltra visszatekintő kezdeményezést idén először nyitották meg a külhoni magyarlakta települések előtt. A környezetszépítő verseny célja egyebek közt a kulturált és vonzó településkép kialakítása, az ott élők összefogásának ösztönzése, új zöldfelületek, parkok, fasorok létesítése, fenntartása, közterek, utcák, épületek, intézmények virágosítása, valamint növénykiültetések a lakosság bevonásával. A Virágos Magyarország idei kiírására összesen 331 magyarországi és külhoni település jelentkezett. Hargita megyéből hat község és város, Tusnádfürdő, Csíkszereda, Gyergyóditró, Felsőboldogfalva, Gyergyóremete és Szépvíz nevezett be a megmérettetésre, Maros és Kovászna megyéből pedig kettő-kettő: Marosszentgyörgy és Szováta, illetve Esztelnek és Sepsiszentgyörgy. A Virágos Magyarország szakmai zsűrije már augusztusban meglátogatta a versenyre benevezett erdélyi településeket, így tulajdonképpen már csak az eredményhirdetésre várnak, amelyre októberben kerül sor. (Székelyhon/Gazdaélet)
A Petry Válogatott Húsok programját tüntette ki a magyar állam az Érték és Minőség Nagydíj pályázaton. A jeles eseményre 2019. szeptember 10-én került sor a budapesti Országházban. A tekintélyes díjat Mátyás Noémi termelési igazgató és Tímár József nagykereskedelmi igazgató vették át. Az elismerés egy új minőségtanúsító védjegy, mely felhívja a figyelmet a kiemelkedő minőségű termékekre. A pályázat kiírói és támogatói a díj megalapításával és működtetésével adnak nagyobb lehetőséget azon vállalkozóknak, akik termékeik magas minőségének hangsúlyozásával kívánnak kitűnni a nemzetközi piacon. A rangos elismerés a fogyasztókat is segíti a színvonalas termékek felismerésében, továbbá hozzájárul az egészséges verseny kialakulásához a kompetitív piacon. (Népújság/Gazdaélet)
Szombaton, szeptember 28-án juh kiállítást szerveznek Gálfalva községben. Reggel 10 órától várják a Maros Völgye Juhtartó Egyesület tagjait a gálfalvi sportpályára. (Kovács Zoltán/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
