NAGYGALAMBFALVA – A szögek faluja (I. rész)
A 2020 augusztus 2-án jelentkező műsorban a Hargita megyei Nagygalambfalvát mutatjuk be. A település községközpont, Székelykeresztúrtól 10 km-re keletre, a Nagy-Küküllő középső szakaszán, annak jobb partján a nagygalambfalvi völgymedencében terül el. 2004-ig Bögözhöz tartozott, azóta vált önálló községgé. A település belterülete szögekre oszlik: Templomszög, Patakszög, Alszög, Felszög és Malomszög. 1334-ben Galamb néven említik először. A falu délkeleti végétől nem messze a Vágás-patak feletti Vártető nevű hegycsúcson nagy kiterjedésű vár maradványai látszanak. A vár valószínűleg dák eredetű, használata a római korban megszűnt, de a középkorban a lakosság menedékhelyként még használta. A szomszédos Lesőhegy csúcsán a várnak egy őrtornya állott. A településen már 1566-ban létezett iskola. Az 1870-es években épült kőiskolát mára átalakították, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény kapott helyet. Vele szemben áll az 1980-as években épült, korszerűen felszerelt iskola. Református temploma 13. századi eredetű, a falu közepén a templomdombon épült átmeneti stílusban a 13-14. században, a 15. században gótikus stílusban építették át. Erődített kerítőfal övezi. 1970-ben állagmegóvó munkákat végeztek a templomon. Ennek során feltárt művészeti értékei: a szentély ülőfülkéje, a sekrestyeajtó kerete, a korabeli bolthálózat rajza és a középkori freskók (az első Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a második kép témája Mária mennyei megkoronázása zenélő angyalok társaságában, a harmadik kép Szent Dorottyát ábrázolja a kis Jézussal). 1989-ben a hajó déli falán külső freskót tártak fel, melyen feltehetőleg a keresztről való levétel látható, s egy felirat: “javítva 1479 Szent Bertalan”. 2007-ben újították fel, amikor is a freskóit igen nagy mértékben helyreállították. A Szent Miklósról elnevezett görögkatolikus temploma 1737-ben épült, alacsony kőfal övezi. Neves emberekkel is büszkélkedhet a település. Itt született Feleki Miklós színész, drámaíró, Sebesi Job költő, néprajzos, Borbély Gábor római katolikus esperes, pápai prelátus, Benedekffy Katalin színművész, operaénekes valamint Kányádi Sándor költő.
Az augusztus 2-i műsorban Kányádi György református lelkész, Bálint Hajnal iskolaigazgató, Fazakas Kányádi Imola kórusvezető és Szakács Erzsébet fiatalasszony vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2019 augusztus 11-i műsor ismétlése!
