Eredménytelenül végződött a Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztetni próbáló vegyes bizottság tegnapi ülése. A tanácsokozást az erdélyi, de Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükk polgármesteri hivatalában tartották.

A két megye prefektusa által összehívott, és az érintett települési és megyei önkormányzatok elöljáróinak, illetve a két megye kataszteri hivatala képviselőinek a részvételével tartott ülésen csak olyan jegyzőkönyv született, amely az össze nem egyeztethető álláspontokat tartalmazta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a tanácskozás után elmondta: az eredménytelen egyeztetés után immár el lehet indítani azokat a pereket, amelyek végén a bíróság döntheti el, hogy hol húzódik a székelyföldi és a moldvai települések közötti határ. A várható pereskedés során a bíróság dönthet az úzvölgyi katonatemető hovatartozásáról is.

Borboly szerint Bákó megye települései összesen mintegy százezer hektár, többnyire erdős területet csíptek le az egykor Székelyföldhöz tartozó területekből. Úgy vélte: elsősorban azoknak a területeknek a visszaszerzéséért indíthatnak jó eséllyel pereket, amelyeket a kommunista megyésítési törvény is Hargita megyéhez sorolt. Csíkszentmártonnak, Csíkpálfalvának, Szépvíznek és Csíkszentgyörgynek van határvitája a moldvai szomszédokkal. A Hargita megyei települések vitatott határainak a kérdése azt követően került a figyelem középpontjába, hogy a Bákó megyei Dărmănești önkormányzata márciusban saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi első világháborús katonatemetőt, és önkényesen román parcellát létesített a csíkszentmártoniak által gondozott sírkertben.

Marosvásárhelyi Rádió/Dobos László