GAZDAÉLET – III. dísznövény kiállítás a Sapientián
A 2019 április 16-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A hétvégén III. alkalommal szervezték meg Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai kampuszának arbórétumában a dísznövény kiállítást és vásárt. A Gazdaélet mikrofonjával mi is ott voltunk. A rendezvénnyel párhuzamosan zajlott az V. Erdélyi kertész- és tájépítész konferencia is. Erről is hallhatnak összefoglalót Benedek Klára adjunktustól. Majd az április közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Nem tudnak hosszútávra tervezni a gazdálkodók, a változó törvénykezések miatt. A gyergyóalfalusi Gál Adélt kérdezzük. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Utasította a kormányfő, ezért visszavonta a sertésfarmok méretét és működését szabályozó rendeletét Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A hatályon kívül helyezett rendelet értelmében a cégbíróságon és a megyei állategészségügyi igazgatóságon is kötelesek lettek volna bejegyezetniük tevékenységüket azok az egyéni gazdák, akik öt sertésnél nagyobb állományt tartanak. Így újra hatályossá vált a 2017-ben megjelent 300-as hasonló jellegű rendelet, amely egyébként a Hivatalos Közlöny 2017 szeptember 1-jei 709-es számában jelent meg. (Hargita Népe/Gazdaélet)
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma április 11-én Orosházán tartotta soros évi ülését. Az eseményen a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete felvételéről is pozitív előjelű döntés született, amely 125 tagszervezettel több mint 16 ezer gazdát fog össze. Az ülésen a gazdaszervezetek képviselői tanácskoztak a Kárpát-medencét érintő gazdasági és működési kérdésekről, mint például a közös agrárpolitika (KAP) várható alakulásáról és a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokról. A találkozón a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pártoló tagjainak köre is bővült, 238 székelyföldi magyar gazdálkodó vált pártoló taggá. A határon túli magyar gazdák 2017-től tudnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pártoló tagjává válni. Azok a gazdák, akik pártoló tagok lesznek hozzájutnak minden szakmai információhoz és elérhetőek lesznek számukra is a rendes tagságot megillető szolgáltatások. (szekelygazda.ro/Gazdaélet)
100 lucfenyőcsemetét ültettek negyedik osztályos diákok Zsögödben. Az egész napos eseményen a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai vettek részt, akik tanáraikkal, a Hargita megyei fejlesztési ügynökség munkatársával, valamint a csíkszeredai Erdészeti Hivatal négy erdőmérnökével együtt ültették el a facsemetéket. A csemeték a gyergyói központi csemetekertből származnak, ami közel hat hektáros területen fekszik. Eddig öt hektár van itt újra ültetve általuk. Ezen a héten Maroshévízen, helyi diákokkal folytatódik a csemeteültetési program. (Híradó)
Márciusban – 2018 azonos hónapjához viszonyítva – a fogyasztói árak 4%-kal voltak nagyobbak, az éves inflációs ráta elérte a 4,2%-ot. Egyébként márciusban a fogyasztói árak 0,49%-kal voltak magasabbak, mint a megelőző hónapban és 2,13%-kal magasabbak, mint 2018 decemberében. Ez utóbbi arányszámmal kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy az élelmiszerek esetében erőteljesebb, 3,8%-os volt a drágulás. A legnagyobb – több mint 20 százalékos – arányban a burgonya, a friss és a konzervzöldségek ára emelkedett.(Hargita Népe/Gazdaélet)
Pusztán mennyiség alapján Románia számít az unió legnagyobb diótermelőjének, ám a helyzeti előnyükből az eltérő minőség, a gyenge tárolhatóság, az igénytelen kiszerelés és marketing hiánya miatt a termelők alig éreznek valamit. Évtizedeken keresztül a francia termelés határozta meg az unió piacát. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai azonban azt mutatják, hogy 2017-ben Románia átvette tőle a legnagyobb termelő címét. Míg a franciák 42,4 ezer tonna diót állítottak elő, addig a hazai termelők 45,8 ezer tonnát, sőt, a tavalyi aszály ellenére is sikerült 44 ezer tonnán tartaniuk a betakarított diómennyiséget. Románia ennek ellenére is éves szinten 3-5 ezer tonna dió behozatalára szorul. Dióbelet Magyarországról és Ukrajnából importálunk a legnagyobb mennyiségben, héjas diót pedig Belgiumból és Lengyelországból. Az ország kivitele 4 ezer tonna körül alakul, elsősorban a hollandoknak, franciáknak, németeknek szállított mennyiségek dominálnak. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
