A román akadémia szerint az 1918-as Gyulafehérvár Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését.

A tudományos társaság elnökségének állásfoglalását a Mediafax hírügynökség ismertette. A testület azzal érvel, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatszövegében szereplő „autonómia” szó az Erdély, Bánság és Magyarország románok lakta területeinek ideiglenes, az új alkotmány elfogadásáig tartó önigazgatására vonatkozik. Másfelől leszögezik, hogy az erdélyi románok döntése az általuk lakott területek Romániával történő egyesüléséről szólt, míg a Nyilatkozat többi részlete mindössze „irányelveket” tartalmaz az újonnan megalakuló román állam számára. A román akadémia olvasatában az erdélyi románok nemzetgyűlése által elfogadott nyilatkozat harmadik pontja által előirányzott „teljes nemzeti szabadságot” sem lehet autonómiaígéretként értelmezni, hiszen a Nyilatkozat ennek értelmezését is pontosítja, miszerint „minden nép számára a saját nyelvén biztosítanak oktatást, közigazgatást és ítélkezést”. A Mediafax hírügynökség szerint az állásfoglalás Kelemen Hunor korábbi kijelentéseire reagált, amelyeket a román sajtó úgy értelmezett, hogy „az RMDSZ-elnöke a román akadémiával hadakozik”.

Forrás: MTI