Különadót vezet be a bankok számára és három évre rögzíti a földgáz maximális árát január elsejétől a kormány. Többek között ezeket az intézkedéseket tartalmazza a pénzügyminiszter által ismertetett sürgősségirendelet-tervezet, amelyet év végéig elfogad a Dăncilă-kabinet.

Eugen Teodorovici tájékoztatása szerint a bankokra „kapzsisági adót” vetnek ki, amelyet a bankközi hitelkamatláb alapján számolnak ki. A bevétel a bankok kapzsiságától függ – jelentett ki Eugen Teodorovici. Megjegyezte: a magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek.

Az ellenzék bírálja a tervezett lépést

Ionel Dancă, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője szerint a kormány kapzsisága tönkreteszi a gazdaság legfontosabb ágait. Meglátása szerint a kormány brutális beavatkozása meg fogja zavarni a szabad piacot, elriasztja a befektetőket és romba dönti a hitelezési rendszert, aminek katasztrofális következményei lesznek a gazdaságra nézve.

Victor Ponta a Pro Románia párt elnöke rámutatott: Viorica Dăncilă miniszterelnök hazudott, amikor kijelentette, hogy semmilyen új adót nem vezetnek be. Victor Ponta szerint nem világos, hogyha olyan nagyok az állami bevételek, amint mondják, és van pénz minden projektre, akkor miért kell egyik adót a másik után bevezetni.

A Román Nemzeti Bank főtanácsadója nem érti a kapzsisági adót

Nem érti a kapzsisági adót – nyilatkozta Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank stratégiai főtanácsadója.

Az irányadó bankközi hitelkamatláb szintjét az országban lejátszódó folyamatok határozzák meg, elsősorban az infláció – jelentette ki Adrian Vasilescu, aki szerint ha a bankok maguk határoznák meg a ROBORT, akkor az állam azt mondhatná, hogy amelyik bank, kapzsi azt az alkotmányban garantált joggal élve, megadóztatják, de ez nem így történik – mondta a Román Nemzeti Bank stratégiai főtanácsadója.