GAZDAÉLET – Támogassuk a helyi vállalkozókat!
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2018 október 30-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Legtöbb juhtenyésztő nem ismeri a törvénykezést és akár a támogatást is elveszíthetik egy-egy ellenőrzés nyomán. Țăpuc Loránddal, a Hargita megyei Juhtenyésztők Egyesületének a titkárával beszélgetünk. Gyümölcsfát ősszel érdemes telepíteni. Adorjáni Balázst, a sepsiilyefalvi Pinus Siculus kertészet tulajdonosát kérdezzük. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Majd a homoródalmási Pálfi Károllyal elemezzük az idei évet méhész szemmel. Egyre többen préseltetnek gyümölcslevet. A korondi Fábián Imrééknél is sorban állnak a gyümölcstermesztők. Egyre bővül a székelydályai Bálint Sándor sajtkészítő termékeinek száma. Vele készült interjúnk. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Majd elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek
Indul az őszi ellenőrzési kampány, ezért sorra járják a napokban a Hargita megyei állattartó gazdaságokat a körzeti állatorvosok. A portákon található állatállomány azonosítását és egészségügyi állapotfelmérését célzó akció legkésőbb november végéig tart. Az ellenőrzési kampánynak semmi köze a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) megbízásából végzett ellenőrzésekhez. Az állatorvosok ellenőrzik az állatok egészségügyi állapotát és összhangba hozzák a farmon talált állatállományt a nyilvántartásban szereplő állományadatokkal. Ugyanakkor – az országos stratégiai programokhoz igazodva – most kezdődik a háziállatok, a kutyák és a macskák veszettségoltási akciója, valamint a haszonállatok TBC-szűrőkampánya is. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Módosítani kívánják a vadászati törvényt. A parlament és a kormány terve szerint a továbbiakban könnyebben ítélhetnének meg kártérítést a vaddisznók okozta mezőgazdasági károkra. A gazdák számára könnyítést jelentene, hogy nem kellene bizonyítaniuk: biztosították az állandó védelmet és őrzést. (Háromszék/Gazdaélet)
Nem tudják végrehajtani a Hargita megyei vadásztársaságok jó részénél az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében az országosan elrendelt vaddisznó-populáció drasztikus csökkentésére vonatkozó intézkedést: vagy túl sokat kellene kilőni, vagy nincs mit kilőni, vagy nem akarják kilőni. Olyan vadásztársaság is van, amelynek közel 600 vaddisznót kellene kilőnie december elsejéig. Az erdészeti minisztérium az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése érdekében szeptemberben országszerte 28 ezer, Hargita megyében 1247 vaddisznó kilövését rendelte el. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósághoz bevizsgálásra érkezett húsminták alapján a megyében összesen 605 vaddisznót lőttek ki a vadásztársaságok. Szerencsére az összes laborminta negatív eredményt hozott, tehát egyetlen kilőtt vaddisznó sem hordozta az afrikai sertéspestis kórokozóját. Az egyetlen Udvarhelyszékről érkezett minta volt csak pozitív, de az sem sertéspestisre, hanem trichinellózisra. (Székelyhon/Gazdaélet)
A jó kilátások ellenére gondot okoz a Hármszéken termett cukorrépa mennyisége. A nyár végi, őszi szárazság miatt leállott a répa fejlődése, félő, hogy egyes parcellákon a termés nem éri el a kötelező minimális mennyiséget, így a gazdák eleshetnek a cukorrépa-támogatástól. Tovább rontja a helyzetet, hogy az idáig kiszedett cukorrépa jelentős mennyisége még mindig a földek végén áll halomba rakva, ott tovább szárad, csökken a víztartalma, esik a répafejek súlya. Kovászna megyében idén 290 termelő 1960 hektáron termelt cukorrépát, a legnagyobb közel száz hektárt vetett be. Az átlagos területnagyság kevesebb mint tíz hektár. A háromszéki termelők a Romanban és a Botfaluban működő cukorgyárakkal kötöttek szerződést az értékesítésre. A nagytermelők inkább Roman felé irányulnak, a kisebbek Botfalu felé. (Háromszék/Gazdaélet)
Hat pályázaton keresztül több mint 95 ezer lejjel támogatja a Hargita megyei juh- és szarvasmarha-tenyésztő egyesületeket tejbegyűjtő központjaik felszerelésében a megyei tanács vidékfejlesztési egyesülete. A zöldségtermesztő, gyümölcsfeldolgozó egyesületek beruházásait több mint 20 ezer lejjel, a méhészegyesületek és gazdaszervezetek programjait pedig 22 ezer lejjel segítik. A legnagyobb támogatásra a remetei állattartók számíthatnak: a beruházás 49 százalékát kitevő 25 ezer lejes támogatást a felszámolás alatt lévő tejporgyár négy községi tejbegyűjtő központjának megvásárlására fordíthatják. Szintén jelentős, több mint 21 ezer lejes támogatásban részesül a Gyimes-völgyi Állattartó Gazdák Egyesülete is: az önrésszel megtoldott támogatást a Gyimesközéplokhoz tartozó településrészeken három tejhűtőtank beszerzésére igényelték. Tejhűtőtank vásárlására pályáztak a gyimesfelsőloki állattenyésztők is: a Vidékfejlesztési Egyesülettől e célra 11 760 lej támogatást kapnak. A helyi tejbegyűjtő központ felszerelésére ugyanekkora összegű támogatásban részesül a Homoródszentmártoni Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete is, míg a Csekefalvi Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete a számukra megítélt 12 ezer lejt tejhűtőtank vásárlására, a farkaslaki állattartók egyesülete pedig a kapott 13 ezer lejes támogatást a helyi tejbegyűjtő központ felújítására és felszerelésére költheti. (Hargita Népe/Gazdaélet)
A szeptemberi érdektelenség után októberben sem kapkodtak a hegyvidéki övezetben tevékenykedő növénytermesztők a farmok, illetve gép- és eszközparkok fejlesztésére felajánlott 26 millió eurós vissza nem térítendő pályázati támogatásra. A 4.1-es intézkedés kiírásán novembertől akár 80 ponttal is finanszírozást nyerhetnek a gazdák. A minőségi pontszámhatár minimumra való csökkentésére azonban márciusig várni kell. (Hargita Népe/Gazdaélet)
720 órás tejfeldolgozó, sajtkészítő tanfolyamot indít a Hargita megyei Vidékfejlesztési Egyesület. A hivatalos, nemzetközileg elismert szakképesítési diplomát eredményező tanfolyamra november 15-ig fogadják az érdeklődőket. Elsősorban azok jelentkezésére számítanak, akik az ágazatban tevékenykednek, de nem rendelkeznek a tejfeldolgozói szakismereteket bizonyító dokumentummal, ugyanakkor azok részvételére is számítanak, akik a sajtkészítést, illetve a különböző tejtermékek előállításának és érlelésének tudományát saját gazdaságukban, a család asztalára szánt élelmiszerek formájában kívánják kamatoztatni. A képzés gyakorlatorientált: az ipari tejfeldolgozással kapcsolatos ismereteket a Hargita megyében működő három szövetkezeti tejüzemben – Székelykeresztúron, Szépvízen és Gyimesközéplokon – sajátíthatják el az érdeklődők, a kézműves sajtok készítésének technológiáját pedig Kiss Ferenc magyarországi sajtmestertől tanulhatják meg, aki másodmagával egyhetes intenzív felkészítőn, naponta feldolgozott tejmennyiségeken keresztül igyekszik bővíteni és pallérozni a leendő sajtkészítők tudását. A november második felében induló tanfolyamra legtöbb 28 főt tudnak fogadni, a szakképzésre eddig 15-en jelezték részvételi szándékukat. A szabad helyekre jelentkezni, vagy az oktatási programról bővebb felvilágosítást kérni a Vidékfejlesztési Egyesület csíkszeredai, megyeházán lévő irodájában lehet. De telefonon is lehet érdeklődni az egyesület munkatársainál a 0740–169-650 vagy pedig a 0740–169-850-es számon. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
