Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács együttes ülésen erősítette meg tegnap Marosvásárhelyen az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét.

A Vártemplomban tartott együttes ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is megemlékeztek. A gyűlésen felszólaló Tőkés László EMNT-elnök kijelentette: a centenárium évében is nyomatékosítani kell, hogy Trianonra az autonómia a legjobb válasz. Izsák Balázs SZNT-elnök arra emlékeztetett, hogy száz évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács azért alakult meg, mert bízott a népek önrendelkezési elvében. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott felszólalásában ismét Magyarország támogatásáról biztosította az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. Úgy vélte: azok a jogi megoldások, amelyek Európában máshol természetesek, megilletik az erdélyi, székelyföldi magyarokat is. Szili Katalin arra kérte a román politikai osztályt, hogy tegyék lehetővé legalább a párbeszédet az autonómiáról.

Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak. Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, a Székelyföld autonómia-statútumtervezetének a kidolgozóját.