Románia 1945 utáni kisebbségpolitikájáról kezdődött tudományos konferencia ma Marosvásárhelyen annak az Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programsorozatnak a keretében, amelyet az RMDSZ szervezett a román centenárium évfordulóján.

A konferencia keretében a kommunista román államnak a magyar, szerb, német, görög, török, zsidó és cigány kisebbségekkel szembeni politikájáról hangzanak el előadások. A rendezvény megnyitóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kifejtette, nem azért szervezték a rendezvénysorozatot, hogy másokat bosszantsanak, és minduntalan a román többség orra alá dörgöljék azokat az ígéreteket, amelyeket a száz évvel ezelőtti gyulafehérvári nagygyűlésen az erdélyi románok a kisebbségeknek tettek, hanem azért, hogy előremutató párbeszédet kezdeményezzenek a román társadalommal.

Az előítéletek felszámolásának fontosságáról beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök ma Marosvásárhelyen a Kisebbségek Romániában 1945 után című tudományos és történelmi konferencián. A szövetségi elnök a megnyitón elmondta: az Akadémia nemrég megjelent, Erdélyről szóló háromkötetes története is azt jelzi, hogy 2018-ban sokakat, szinte mindenkit ebben az országban foglalkoztat a száz esztendő.

Novák Csaba Zoltán szenátor arról beszélt, hogy mi jellemezte a romániai kisebbségek 1945. és 1989 közötti történetét identitás, demográfia, intézmény- és politikatörténet, társadalomtörténet témakörökben. Előadásában felvázolta a ’45 utáni kommunizmus kiépítését, annak periodizációját elsősorban nemzetiségpolitikai szempontból 1989-el bezárólag.

Románia abban a különleges helyzetben, hogy az itt élő 19 nemzeti kisebbség igénye teljesen különböző, ilyen értelemben pedig nem szabad csodálkozni azon, hogy nincs erősebb összefogás és együttműködés közöttük, fejtette ki Horváth István szociológus ma Marosvásárhelyen az RMDSZ által szervezett kisebbségügyi konferencián.