Nagy érdeklődés várta Donald Trump felszólalását az ENSZ közgyűlésének 73. ülésén New Yorkban.

Az amerikai elnök saját kormánya eredményeinek bemutatásával kezdte beszédét, majd vitatott közel-keleti és észak-koreai diplomáciai sikereinek felsorolása után a világ biztonságára legveszélyesebb országként mutatta be Iránt. Az amerikai elnök országa nevében korábban felmondta az Iránnal számos állam által megkötött atomegyezményt, amelyért cserébe ellenőrizhetővé vált a perzsa ország atomprogramja, és feloldották a vele szembeni szankciókat.

Az iráni elnök hangsúlyozta, betartják a megállapodást. Irán álláspontja egyértelmű: nincs háború, nincsenek szankciók, nincs fenyegetés, nincs erőszak. A törvények szerint cselekszünk és teljesítjük a kötelezettségeket. Támogatjuk a békét és a demokráciát az egész Közel-keleten – mondta Hasszán Roháni iráni elnök.

Trump politikáját is bírálta a francia elnök

A palesztinok jogainak lábbal tiprása és az egyoldalú kezdeményezések erőltetése nem oldja meg az izraeli-palesztin konfliktust – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakának tegnap kezdődött általános vitájában.

Emmanuel Macron az ENSZ-közgyűlésén felszólalva hangsúlyozta, hogy „az egyenlőtlenség elleni harc” lesz a hét legfejlettebb ipari ország, a G7 2019-es francia elnökségének középpontjában. Hozzátette, hogy szeretné „mélységében átgondolni” a G7 formáját, más országok felé nyitva, de konkrét neveket nem mondott. Emmanuel Macron hangsúlyozta: minden kereskedelmi megállapodást a párizsi klímaegyezmény betartásától tesz függővé. A francia elnök az iráni válság „párbeszéd és többoldalúság” alapján történő megoldását javasolta röviddel azután, hogy Donald Trump az „iráni rendszer elszigetelését” szorgalmazta.

A török elnök szerint az ENSZ reformra szorul

Az ENSZ reformra szorul – hangsúlyozta a török elnök a világszervezet Közgyűlése 73. ülésszakának általános vitájában, kiemelve, hogy szerinte bővíteni kellene a Biztonsági Tanács állandó tagjainak körét.

Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben „tömeges kegyetlenségek” zajlottak az ENSZ szeme láttára a világ számos pontján, példaként említve a palesztin területeket. Ez olyan helyzet, amelyben az üldözött államok nem tudnak visszavágni, s csak az üldözőket bátorítja – fogalmazott Recep Tayyip Erdogan. A török elnök szerint az ENSZ nem tud megfelelni a béke és a jólét megteremtéséről alkotott elvárásoknak.

A török államfő beszélt a szíriai válság fejleményeiről is. Hangsúlyozta, hogy a Törökország és Oroszország szeptember 17-én létrejött megállapodása, amelynek értelmében az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban demilitarizált ütközőövezet alakítanak ki, segített elejét venni a vérontásnak, s utat nyitott a konfliktus politikai rendezése előtt.