Ma van a magyar állam létrejöttének ünnepe
Nemzeti ünnepünk erőteljes vallási tartalommal is bír: a katolikus egyház is e napon tiszteleg az 1083-ban szentté avatott államalapító királyunk, hazánk fővédőszentje, István király előtt.
Uralkodása idején István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé: erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Ma Magyarország szerte ünnepségeket, köztük kenyérszentelést, tűzijátékot tartanak. A központi programok Budapesten a hagyományoknak megfelelően a zászlófelvonással, majd az ifjú honvédtisztek avatásával kezdődnek. Lesz vízi- és légiparádé, majd délután kerül sor a Szent Jobb-körmenetre, végül pedig a napot tűzijáték zárja.
Felvonták a nemzeti lobogót
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen, ma reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. A ceremónián Áder János mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő vett részt.