GAZDAÉLET – Gyűjtöttek a méhek
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2018 augusztus 7-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Kísérlet vagy modell? Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma címmel jelent meg tanulmánykötet. Bíró A. Zoltán társadalomkutatóval, a Sapientia EMTE oktatójával beszélgetünk. Majd az augusztus közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Megkeserítette a gazdálkodók életét ez a csapadékos nyár. Tankó Péter gyimesfelsőloki vállalkozóval készült interjúnk. A vándorméhészeknek talán lehet egy kis sikerélményük. Jakab Ernő farkaslaki méhésznél jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. Méhészkedő hallgatóinkat az augusztusi tennivalókra emlékezteti Bordi János havadtői méhész. Ezt követően a marosvásárhelyi piaci árakat ismertetjük. Majd elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Az állam megtéríti azt a kárt, amelyet a sertéspestis okozott a tenyésztőknek – mondta Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A sertéspestisgócok felszámolása és az érintett farmok fertőtlenítése után újratelepítik a sertésállományt, és addig is kártérítést kapnak az érintett gazdák. A kártérítés összegét úgy számolják ki, hogy az elpusztított állat súlyát beszorozzák 6 lej 12 banival kilogrammonként. A miniszter szerint az egyetlen megoldás a betegség terjedésének megállítására az, ha szigorúan betartják az állategészségügyi előírásokat. Jelenleg húszezer ember dolgozik országszerte a sertéspestisgócok felszámolásán. A munkába a helyi hatóságokon és állatorvosokon kívül a csendőrséget, rendőrséget és a hadsereget is be kellett vonni, mert egyetlen góc felszámolása 45 személyt igényel. A vírus jelenleg nyolc megyében van jelen, a legtöbb esetet Tulcea megyében regisztrálták: itt 57 településen összesen 465 gócot fedeztek fel és 9.875 disznót kellett elpusztítani. A Carniprod sertéshizlalda teljes állományát, 48.034 sertést el kellett pusztítani, és ugyanez vár egy másik farm mintegy 18.000 állatára is. (Agerpres/Gazdaélet)
A kedvezőtlen időjárás miatt az előző évekhez képest gyengébb lesz az idei burgonyatermés, és a burgonya ára 50%-kal emelkedni fog a termesztők szerint. Romulus Oprea, a romániai burgonyatermesztők országos szövetségének elnöke azt nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek, hogy a szeszélyes időjárás miatt a termést burgonyavész támadta meg, és a talaj nedvessége miatt rothadásnak indult. Emiatt nemcsak kisebb lesz az idei krumplitermés, hanem a minőség is csorbát szenvedhet, és kérdésessé válik a termés tárolhatósága. A krumpli termelői ára ugyanakkor 1 lej 20 bani és 1 lej 30 banira is felmehet kilogrammonként. Oprea szerint ugyanakkor a német, holland, belga és francia burgonyatermesztők is hasonló gondokkal szembesültek ezen a nyáron, így várhatóan ezekben az országokban is gyengébb lesz a termés. (Agerpres/Gazdaélet)
Jelentős károkat okoztak az esőzések a burgonyaültetvényeken Hargita megyében is. Csaknem 200 hektár burgonyaültetvény sérült. Az esőzések okozta károk miatt valószínűleg jelentősen csökkenni fognak a betakarítható burgonya mennyiségek. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója Török Jenő kifejtette: a leginkább érintett régió Hargita megye déli része, Alsócsík, ahol a víz mennyisége több napja, bizonyos helyeken több hete stagnál, az apadási folyamat nagyon lassú. Problémák adódtak a gabonafélék esetében is, ahol az esőzések miatt késnek a betakarítások, ugyanakkor a gabonafélék minősége is jelentősen csökkenhet. A megyében az utóbbi két hónapban 42 napon hullott csapadék, ami jelentősen eltér a periódusra jellemző normális csapadékmennyiségtől. (Agerpres/Gazdaélet)
December 31-én 16 óráig nyújthatják be támogatási kérvényüket azok a fiatal farmerek és kisméretű gazdaságokat kezelők, akik európai uniós támogatásban szeretnének részesülni a vidékfejlesztési ügynökség (AFIR) által kiírt 6.1-es (fiatal farmerek) és 6.3 (kisméretű farmok fejlesztése) intézkedéscsomag alapján. A fiatal farmerek támogatására 11.000.000 eurót, míg farmfejlesztésre 51.500.000 eurót különítettek el, ebből 3.710.000 eurót a Duna-deltában kijelölt különleges övezetre szántak. (Népújság/Gazdaélet)
Jövedelmükhöz képest a bolgárok, az észtek, a litvánok és a románok költenek legtöbbet élelemre az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint az Unióban 2016-ban a háztartások jövedelemének átlagosan 13 százalékát költötték közlekedésre, 12 százalékát élelemre, 9-9 százalékát vendéglőre és szállodára, illetve lazításra és kultúrára. Ciprusban és Máltán a szálloda és vendéglő vezet. Romániában a háztartások jövedelmének majdnem 28 százalékába kerülnek az élelmiszerek és az alkoholmentes italok, szinte 22 százalékába a víz, a gáz, a villany és az egyéb üzemanyag, több mint 11 százalékába a szállítás. 6 százalékot fordítanak az egészségügyre, 5,8 tized százalékot lazításra és kultúrára, 5,7 tized százalékot dohányra és alkoholos italokra. (Agerpres/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
