A jogszabály kihirdetése helyett alkotmányossági óvást emelt Klaus Iohannis elnök tegnap az ellen a törvénytervezet ellen, amely meggátolná, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait.

Az ország közigazgatási felosztását szabályozó 1968-as úgynevezett “megyésítési” törvény módosítását a többi között azért kezdeményezték a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt törvényhozói, hogy egységesítsék, illetve kijavítsák a törvény mellékletében különböző írásmóddal szereplő, vagy a hivatalos névjegyzékben tévesen bevezetett településneveket. A törvénymódosításba Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőnek a javaslatára foglalták bele azt a – kisebbségvédelmi keretegyezményből – átvett rendelkezést, miszerint tilos úgy módosítani a közigazgatási egységek határait, hogy az a nemzeti kisebbségek számarányának módosítását célozza vagy eredményezze. Emiatt a rendelkezés miatt emelt alkotmányossági kifogást az államfő.

Arra hivatkozott, hogy a szuverenitás és helyi autonómia alkotmányos elvét sértené, ha ilyen tiltásokkal korlátoznák egy-egy közigazgatási egység lakosságának jogát ahhoz, hogy népszavazással döntsön a közigazgatási határok módosításáról. Az elnök szerint a Szenátusban elfogadott módosítás sérti a kétkamarás Parlament alkotmányos elvét is, amely nem teszi lehetővé, hogy a második, a döntő ház “lényegi” módosításokat végezzen egy törvénytervezeten, amelyekről az első háznak nem volt alkalma szavazni.