Az Ecolect Maros fejlesztési társulás vállalta, hogy az idei, április 22-dikei takarítási akciónk során, akárcsak tavaly, ismét partnerünk lesz, és kesztyűkkel, zsákokkal és más kellékekkel támogat. Tóth Andrea igazgatót Bódizs Edit kereste meg telefonon.

Tóth Andrea szerint nagyon nehéz pontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért gyűl vissza a Maros-partra és a minket körülvevő természetbe olyan gyorsan a szemét, úgy érzi, fel kellene nőjünk ahhoz, hogy igényesebbek legyünk a környezetünkkel szemben, és ne csak az számítson, hogy ha a lakásunk tiszta belül, akkor minden rendben van! Tartsunk rendet az udvarunkon is, a kapunk előtt is, és a szemetet ne a környezetbe próbáljuk kiszórni, és így megszabadulni attól, ami felesleges.

„Ne így próbáljuk meg eltüntetni a szemünk elől, hanem egyszerűen helyezzük a kukába, és várjuk meg a köztisztasági cég autóját, hogy szállítsa el! Számomra tényleg furcsa dolog ez, hogy annak ellenére, hogy folyamatosan felhívást intéznek a lakosság felé, példaértékű akciókat szerveznek ilyen téren, ugyanúgy visszagyűl a szemét, és olyan körülmények között, amikor ez plusz erőfeszítést jelent, hogy kivigye valaki a Maros-partra a szemetét”. Jelenleg a lakosság nem mennyiségre fizeti a szemételszállítást, tehát amennyit kitesz, azt el is szállítják a megfelelő helyre, azaz a környékünkön a kerelőszentpáli lerakóba, amely 2016 februárja óta működik.

Tóth Andrea azt is megfigyelte a tavaly áprilisban összeszedett szemét összetétele alapján, hogy nemcsak a piknikező turisták vagy a horgászok hagynak maguk után szemetet, hanem a legtöbb hulladék úgy kerül oda, hogy valakik zsákban odaviszik. Mint például a ruhaneműk, cipők, mert senki nem megy oda cipőben, bakancsban, hogy aztán mezítláb térjen haza. Ezek a hulladékok pedig nagyon károsak a környezetre, mert nehezen lebomló anyagokból készültek. Tehát az ilyen helyekre kidobott szemét nem azt jelenti, hogy megszabadultunk tőle, hanem ezáltal még több terhet rovunk a környezetünkre.

Tóth Andreával beszéltünk az építkezési törmelékről is, és kiderült, hogy az építkezési engedélyt csak akkor adják meg az önkormányzatok, ha az illető személy szerződést kötött egy elszállító céggel, tehát gyakorlatilag ilyen hulladéknak már nem kellene lennie a természetben. Ami pedig a háztartásból kikerült nagyobb méretű hulladékot illeti, mint például egy régi, feleslegessé vált bútordarab, azokkal meg kell várni a tavaszi-őszi lomtalanítási akciókat, és akkor kihelyezni az ingatlan elé, hogy elszállítsák, mert ezt a szolgáltatást amúgy is kötelesek vagyunk megfizetni! Akkor miért ne vennénk igénybe, és miért próbálnánk meg lopva, titokban, amikor senki nem látja, a folyó partjára szállítani?!