Csaknem ezren vettek részt a hagyományos március 15-ei ünnepségen a Nyergestetőn, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó csatájának helyszínen. A Csíki medencét a Kászonokkal összekötő országút legmagasabb pontján álló nyergestetői emlékműnél csíki, kászoni és háromszéki megemlékezők, anyaországi vendégek is jelen voltak.

A jó hangulatot a szentkirályi Dajka Mihály tárogatós készítette elő az ünnepségre, amely a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület zászlófelvonásos ceremóniájával kezdődött, a székely zászló felvonása alatt a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és a Csíkkozmás önkormányzata által szervezett megemlékezésen az ünneplőket Szántó László, Kozmás polgármestere köszöntötte, aki ünnepi beszédében többek között a ma is várva várt szabadságról, a száz éve tett ígéretek be nem tartásáról tett említést, majd örömmel állapította meg, jelenleg a Nyergestetőn több mint 400 kopjafa áll, ezeknek többségét pedig 2004 után állították.

Tánczos Barna szenátor ünnepi beszédében időutazásra hívta a jelenlévőket, egyrészt a 170 évvel ezelőtti budapesti, forradalmi eseményekre, másrészt a 100 évvel ezelőtti erdélyi történésekre, és az azt követő megtorlásokra, a politikus a harcot fel nem adó székelyekre emlékezett. Tánczos beszéde végén találóan állapította meg, hogy a romániai nemzeti kisebbségek, a szászok, az ukránok, a lipovánok és a tatárok ma is csodálkoznak a székelyek kitartásán, azon, hogy „még ma is itt vagyunk, nem szűnt meg a székely közösség”. A Hargita Nemzeti Székely Nép Együttes a színpaddá alakított országúton az Örökségünk című előadásából a Toborzó című jelenetet adta elő, majd Soltész Miklós, a magyar kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-ei üzenetét.

Borboly Csaba, Hargita Megyei tanácsának elnöke szerint az idei megemlékezés igazolódási pont, egyben útkeresés is, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai Romániában a kisebbségi politikusoknak, a kisebbségi intézményvezetőknek nem kell várniuk Bukarestre, saját maguk kell, hogy megszervezzék a közösségünk életét. A nyergestetői megemlékezés Tamás József püspök ünnepi gondolataival,  közös imával és a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult.