GAZDAÉLET – Csak magunkra számíthatunk
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2017 október 31-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Nagy szükség lenne minden településen a Polgárőrségre. A zeteleaki szervezetről kérdezzük Nagy Attila polgármestert. A vadasdi Jakab Emőkéék virágtermesztésből próbálnak megélni. Náluk jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A Székely Konyha egyesület minden évben meglepi vásárlóit valami újdonsággal. Vízi Lenkével beszélgetünk. A mezőbándi Szabó Róbert Dezső állattenyésztéssel foglalkozik. A sok gond ellenére kitart emellett. Vidékenként változik, hogy milyen mézet kedvelnek a fogyasztók. Bara Csilla Mária csíkpálfalvi méhész válaszol kérdéseinkre. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk sorsolását ejtjük meg, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek
Jelentős piaci szigorításokat vezethet be jövőre az Európai Bizottság (EB), miután Brüsszel szerint az áruházláncok visszaélnek erőfölényükkel az élelmiszer-termelőkkel szemben. A globalizáció és a tulajdonosi koncentráció együttes hatása oda vezetett, hogy a multinacionális társaságok „szuperhatalommal” bírnak a piacon, ami többek között a termelőkkel szembeni tisztességtelen eljárásokban nyilvánul meg. Gyakori, hogy az áruházláncok sok hónapos késéssel fizetnek a beszállítóknak, az utolsó pillanatban mondanak le megrendelt tételeket, vagy éppen visszamenőleges szerződésmódosításokat kényszerítenek a termelőkre. (Krónika/Gazdaélet)
A szenátus rábólintott a napszámos-törvény módosítására. A felsőház által megszavazott tervezet egy 2011-es törvényt módosít. A módosításokat követően az új szöveg értelmében egy naptári év alatt legtöbb 180 napot dolgozhatnak ugyanannál a megbízónál azok a napszámosok, akik mezőgazdaságban, gyümölcstermesztésben, állattartásban, botanikus kertek vagy más állami intézmények, mezőgazdasági vagy erdészeti profilú oktatási intézmények keretében végeznek szezonmunkát. Azok a napszámosok, akik nem tartoznak a felsorolt kategóriákhoz, évente összesen csak 90 napot dolgozhatnak egyazon munkáltatónál a tervezet szerint. A döntő fórum a képviselőház lesz ebben a kérdésben. (Agerpres/Gazdaélet)
A kormány támogatásával végzett ingyenes telekkönyvezésre egyre nagyobb az igény a települések részéről Hargita megyében – ez derül ki a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) összesítéséből. A települések idéntől már 150 ezer lej értékű támogatást igényelhetnek a területek telekkönyvezéséhez és ingatlan-nyilvántartásba vételéhez szükséges terepmunkálatokra, illetve a dokumentációk elkészíttetésére. A hivatal adatai szerint a csíki községek közül Csicsóban 569, Dánfalván 125, Csíkpálfalván 193, Csíkszentmártonban 197 ingatlan kataszteri nyilvántartásba vétele történt meg – a megyében összesen 3243 ingatlan telekkönyvi dokumentációja készült el eddig, ez 1570 hektárnyi területet jelent. Parajdon ez még folyamatban van 1330 ingatlan esetében, így az összszám 4573-ra emelkedik. (szekelyhon.ro/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Tejipari vállalkozásokat ellenőrzött szeptember 11-e és október 13-a között az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. 101 bírságot róttak ki, több mint 170.000 lej értékben. A megyei kirendeltségek felügyelői elsősorban azt vizsgálták, hogy betartják-e a cégek a tej begyűjtésével, szállításával, tárolásával, feldolgozásával, illetve a tejtermékek előállításával kapcsolatos előírásokat. Az akció során 635 állatfarmot, 504 gazdaságot, 324 tejbegyűjtő központot, 534 tejfeldolgozó egységet, illetve 45 olyan lerakatot ellenőriztek, amelyekben a tej-kifli program keretében osztott tejtermékeket tárolják. Az ellenőrzések nyomán elkoboztak és megsemmisítenek 774 kg tejterméket, amely a felügyelők szerint nem alkalmas emberi fogyasztásra. (Agerpres)
Kína, Argentina és Ukrajna jobbára a teljes európai mézpiacot megkaparintotta – panaszkodnak a Maros megyei méhészek, akik már nem tudják külföldön értékesíteni termékeiket. Bár Románia a világ ötödik méztermelője, a kínaival kerül egy lapra, amely sokkal silányabb minőséget képvisel. Így idén sokkal kevesebb mézet exportáltak, mint az előző esztendőkben – nyilatkozta rádiónknak a Maros megyei Méhtenyésztők Egyesületének elnöke. Vasile Bota szerint a termelők arra is panaszkodnak, hogy csökkent a méz ára. Míg beszerzésnél egy kilogramm 8 – 11 lej közötti összegbe kerül, a piacon 25-30 lejért kínálják kilogrammját. Exportra azonban 4 – 5 euró a romániai méz kilogrammja – mondta a méhész. (Híradó/Gazdaélet)
A Csíkmadarasi tejfeldolgozó termelésének 80-85%-át a nagy üzletláncokban értékesíti Romániában és Magyarországon, ahol saját brand alatt forgalmazzák termékeit. A cég egy európai uniós pályázattal, amelynek értéke 750.000 euró 50%-al szeretné növelni a tejfeldolgozást, elérve a 40.000 – 45.000 litert naponta. (zf.ro/Gazdaélet)
Játékunk kérdése:
Milyen újdonsággal jelentkezett idén a Székely Konyha egyesület?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2017 november 25-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
