ZABOLA-PÁVA – Büszkék, hogy zabolaiak, hogy pávaiak (I. rész)
A 2019 június 16-án jelentkező Falu világa műsorban a Kovászna megyei Zabola-Pávát mutatjuk be. Zabola községközpont, Kézdivásárhelytől 14 km-re délre, Kovásznától pedig 7 km-re északra a Zabola-patak hordalékkúpján fekszik. Közigazgatásilag Székelypetőfalva, Székelytamásfalva és Szörcse tartozik hozzá. Páva község 1964-ben olvadt bele. Neve a magyar zabla főnévből származó Zabla személynévből ered. Ősidők óta lakott hely. A határában nyugatra 2 km-re emelkedő Tatárdombon bronzkori, honfoglaláskori temetőt tártak fel. Valószínűleg itt temették el az 1658. évi tatár betörés áldozatait is. 1466-ban székely nemzetgyűlés színhelye volt, 1478-ban a Mikes család vásártartási jogot nyert. Református erődtemploma 14. századi, melyet a 16. században átépítettek. A templom az egykori Páva falu területén fekszik, szentélyén a falu címere látható. Az erődtemplom valószínűleg egy korábbi vár felhasználásával épült, melyet egykor vizesárok és lőréses bástya védett. A központban emelkedő vártemplom egy középkori gótikus templom, melynek ajtó és ablaknyílásait faragott kőkeretek díszítik. Eredetileg védelmi célokat is szolgált. Tojásdad alakú várfalai valamikor magasabbak voltak, annak kaputornyán barokk hagymasisakos harangtorony emelkedik. A hagyomány szerint itt lehetett a sokat emlegetett Zabola vára. Az épületbelső igazi ékessége a 124 darab festett kazettából álló mennyezet és az orgonakarzat mellvédjének virághímes táblasora 1772-ből. A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére.
A hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták, melyet az 1850-es években bontottak le. Gróf Mikes Benedek építette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében levő egykori kápolna kőanyagát. A katolikus templom közelében állott még a XIX. század elején Basa Tamás fejedelmi tanácsos, Háromszék főkapitányának XVI-XVII. századi kúriája. A község keleti szélében található egy kisebb méretű görögkeleti templom, amit 1832-ben építettek és érdekes ikonok találhatók benne. Ezt a templomot csak különleges alkalmakkor használják, mert 1939 és 1942 között Nagyboldogasszony tiszteletére új templomot épített az ortodox közösség. A Mikes-kastély valószínűleg a 15. században épült, de 1629-ben már biztosan állott. Itt nevelkedett 10 éves koráig Zágoni Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc titkára. A kastélyt 1867-ben gróf Mikes Benedek átalakíttatta. Itt született a Mikes család több neves tagja. 34 hektár angol parkja arborétum. A parkban nyugszik gróf Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. Január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848 júliúsától nagy szerepet játszott az ugynevezett “Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében. Sírboltját 1944 után többször kifosztották, végül lebontották. 1998-ban avatták fel emlékművét. A Csángó Néprajzi Múzeum néven intézményesült gyűjtemény a zabolai származású Pozsony Ferenc néprajzkutató több évtizedes gyűjtőmunkája során létrehozott gazdag tárgyállományon alapszik. Az 1970-es években induló néprajzi és helytörténeti kutatások során előbb Zabola, majd a szűkebb háromszéki régió székely, román és cigány ajkú lakosságának sajátos kultúráját tükröző tárgyak kerültek a gyűjteménybe, majd az 1980-as évektől ez az anyag erdélyi szász, valamint jelentős moldvai és gyimesi csángó, muzeális értékű tárgycsoportokkal gyarapodott.
A június 16-i műsorban Beke Tivadar István zabolai református lelkész, Bajka Sándor zabolai református főgondnok, Kozma László zabolai harangozó, Pop Levente pávai református lelkész és Réti József pávai nyugalmazott tanító vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 október 29-i műsor ismétlése!
