GAZDAÉLET – Vásároljunk helyi termelőtől
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2017 augusztus 22-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A mezőpaniti Deák Gergely Tibor és családja zöldségtermesztéssel foglalkozik. Úgy tűnik hosszú távra is megéri tervezni. A görgényüvegcsűri Bálint Imre Balázs sajtként értékesíti a megtermelt tejet. Vele készült interjúnk. Ezt követően az augusztus közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A kebelei Cseh János feldolgozva értékesíti a gyümölcsöt és nem fél – akár – merész ötleteket is megvalósítani. Őt kérdezzük. A szezon végén számvetést készít a méhész. Szőcs Levente székelyudvarhelyi méhésszel értékelünk. A nyárádremetei Bokor László gyógyteákban és egészséges ivólevekben látja a jövőt. Vele készült interjúnkat fél egy után hallhatják. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
ifj. Orbán Miklós az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője úgy véli, hogy jelentősen segítené az agrárágazatot, ha a kormány adómentessé tenné a megművelt parcellákat és a mezőgazdasági gépeket azok számára, akik mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Másik fontos terv, hogy a 40 évnél fiatalabbakat alkalmazó gazdáknak nem kellene járulékokat fizetni, ami közel 40 százalékos megtakarítást eredményezne. Orbán Miklós szerint a jelenleginél magasabb béreket lehetne biztosítani a mezőgazdaságban dolgozóknak, ami által itthon lehetne tartani a fiatalokat. Fontosnak tartják azt a tervezetet, hogy az állam 50 százalékos támogatást biztosítana klimatizált raktárfelületek építéséhez. Ezt sok háromszéki gazda is kihasználná, és hozzájárulna a pityókatermesztés, feldolgozás és értékesítés modernizálásában, véli Orbán Miklós, aki szerint Kovászna megyében tervezik egy több ezer tonnás átvevő, válogató és csomagoló központ építését. (maszol.ro/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője, valamint – az Amerikai Egyesült Államok után – a világ második legjelentősebb exportőre. A termelésben elterjedtek a szuper édes fajták, amelyek világszerte keresettek, 95 százalékukat külföldön értékesítik. Az elmúlt években átlagosan 30–34 ezer hektárnyi területen termesztették Magyarországon, az évi 500–600 ezer tonna termés kétharmadát a konzervipar, harmadát a hűtőipar dolgozza fel. A termőterület nagyságával első helyen áll Magyarország Európában, utánuk Franciaország (18 ezer hektár), Lengyelország (6 ezer hektár) következik, Olaszországban és Spanyolországban 3–4 ezer hektár a vetésterület, míg Oroszország és Ukrajna együttesen mintegy 10 ezer hektáron termeszt kukoricát. (Háromszék)
Az átlagos hazai fogyasztó akószámra vedeli az egészségtelen szénsavas üdítőitalokat, gyümölcsléből ellenben csak fejenként évi 15 pohárral iszunk. A romániaiak a térség legnagyobb szénsavas üdítőital fogyasztói, az Euromonitor piackutató cég adatai szerint. Tavaly 1,34 milliárd liter volt a hazai fogyasztás, ami azt jelenti, hogy átlagban minden egyes romániai lakos körülbelül 71 liter üdítőt ivott. A teljes összeg, amit szénsavas hűsítőkre költöttünk, 600 millió euró körül mozog. A régió országai közül Lengyelországban isszák a legtöbb üdítőt, tavaly 1,76 milliárd litert, ám a lakosság száma körülbelül duplája a romániainak, az egy főre eső fogyasztás tehát nem eget rengető, mindössze 47 liter. Az egy főre eső fogyasztásban utánunk a bulgárok következnek, ők fejenként 52 litert eresztettek le a torkukon 2016-ban. A magyarok körülbelül ugyanannyit isznak, mint a lengyelek, 46 litert, a csehek úgyszintén, 45 litert. (maszol.ro/Gazdaélet)
A szénsavas üdítőknél sokkal egészségesebb gyümölcslevekből és nektárokból már sokkal kevesebbet vásárolnak a fogyasztók, aminek részben minden bizonnyal anyagi oka van, ez utóbbiak ugyanis lényegesen drágábbak. Ezekből európai viszonylatban mi isszuk a legkevesebbet, fejenként mindössze évi 2,9 litert. Gyümölcslevekre és nektárokra tavaly 60-70 millió eurót költöttünk, egytizedét annak a pénznek, amit szénsavas italokra adtunk ki. A Gyümölcslégyártók Európai Egyesületének adatai szerint 2016-ban 58 millió liter ilyen jellegű italt fogyasztottunk, ami kb.5 százaléka annak a mennyiségnek, amit kólából megittunk. A szénsavas üdítők a sörhöz és a fagylalthoz hasonlóan erőteljesen szezonális termékek, az éves fogyasztás 60-65 százaléka a május-szeptember időszakra tehető. (maszol.ro/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Játékunk kérdése:
Mivel foglalkozik a kebelei Cseh János?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2017 augusztus 26-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
