Magyarellenes indulatokat korbácsolt fel az elmúlt három hétben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentése arról, hogy a magyaroknak nincs ünnepelnivalójuk 2018-ban.

Egyedül Andrei Pleșu író által közölt kritikus hangvételű cikkre reagált Kelemen Hunor, mivel a román értelmiség egy olyan vezéregyéniségének tartja, amelyre a magyarok is odafigyelnek, illetve aki nagymértékben alakítja a román közvéleményt.  Andrei Pleșu írásában azt sugallja, hogy akit kineveznek állami tisztségbe, illetve állami kitüntetésben részesítik, nem bírálhatja a román államot, illetve nem fogalmazhat meg véleményt az állam és a kisebbségek viszonyáról.

Kelemen Hunor szerint ez a kijelentés a szólásszabadságot veszélyezteti. Annak kapcsán, hogy,,Hunor úrnak” szólítja, illetve többen a politikai porondról, az RMDSZ elnök szerint azt jelenti, hogy az elmúlt 99 évben sem tanulták meg a románok, hogy melyik a keresztnév és melyik a családnév a velük együtt elő embereknek. Köztudottan 1918-nak az értékelése száz évvel az események után sem igazán változott a két közösségen belül. A magyarok sem gondolkodnak ma másképpen 1918-ról és az elmúlt száz évről, mint a románok, és az RMDSZ elnök úgy véli ez nem igazán fog változni a következő hónapokban 2018-ig.

Ugyanakkor a románságnak el kell fogadnia, hogy a magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. Az RMDSZ elnök szerint, Romániára jellemző a kettős beszéd, különösen most, hogy közeledünk a Centenárium évéhez. Nyilvánosan kijelentik, hogy Romániában megoldódott a kisebbségek helyzete, ugyanakkor megtámadja azt az Európai Polgári Kezdeményezést, ami a kisebbségek jogait szeretné Európai Uniós keretek közé helyezni. A román állam szándékos időzítésként kezeli azt, hogy pont a Centenárium évében folyik a Minority Safe Pack aláírásgyűjtés, illetve fennáll az a lehetőség is, ha elhúzódik az Európai Tanácsban ennek elfogadása, 2019-ben Románia Európai Uniós soros elnöksége alatt, Klaus Johannis soros elnöki mandátuma alatt kell a tanácsnak erről döntenie.