GAZDAÉLET – Elszoktunk a valódi ízektől
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A 2017 július 18-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A sok ízfokozó miatt a természetes, minőségi terméket silánynak tartjuk. Bíró Jolán küküllőkeményfalvi vállakozóval beszélgetünk. Úgy tűnik idén jobb szezont zárnak majd a hazai méhészek. György Vilmos lövétei méhészt kérdezzük. Ezt követően a július közepén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Már csak a kiskertben gazdálkodik a csíkszentsimoni Bene Gábor és családja, de a növényvédelemre továbbra is nagy gondot fordítanak. Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet – tartja a közmondás. A kászonújfalusi Kósa Ibolya nyugalmazott pedagógus erre élő példa. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
A romániai mezőgazdaság egészét károsan befolyásolhatja az elkövetkező időszakban az ágazatban soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány. Az agrárvállalkozások nem találnak embert a kézimunka-igényes termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebb van. Az aggasztó jelenségre a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu hívta fel a figyelmet, aki szerint a probléma az ország nyugati megyéiben a legsúlyosabb, ahol tudomása szerint az állások alig 50 százalékát tudják betölteni. A régióban egyes vállalkozásoknak határon túli – elsősorban magyarországi – szakembereket kell alkalmazniuk a termelés folytonossága érdekében, mivel hazai pályán már alig találnak megfelelő munkaerőt. Arról már nem is beszélve, hogy vannak olyan nagyobb állattenyésztő farmok az országban, ahol korábban pakisztáni és Fülöp-szigeteki munkásokat is felvettek – tette hozzá a LAPAR-elnök. Mint mondta, a kisebb vállalkozások esetében az sem ritka, hogy egyszerűen elegük lesz az állandó bizonytalanságból, és felhagynak a termeléssel. (Krónika/Gazdaélet)
Látszólag kedvező eredménnyel zárul a Gyulafehérvári Caritas és a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének gabonahonosítási kísérlete Nyikómalomfalván. A Magyarországról hozott vetőmagok jól bírták a helyi körülményeket. A hozam nagyságának és a termény minőségének vizsgálata még hátravan. A helyi gazdák leginkább a takarmánynövények iránt érdeklődtek. Vegyszerezés nélkül is jól teljesítettek a kísérleti céllal elvetett kalászosok. (szekelyhon.ro/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Az idei időjárás kedvez a méhészkedésnek. Noha az akác egy része lefagyott tavasszal, a jó repcetermésnek köszönhetően bőven tudtak pergetni a méhészek. Most a hársról gyűjtenek a méhek. Ha a kánikula nem tesz kárt a fákban, sokéves viszonylatban egy közepes termésátlaggal számolnak a szakemberek ebben a szezonban. Idén nem csak csurran-cseppen. Olyan méhész is van, aki kaptáronként húsz kilónál több repcemézet pergetett. Az, hogy az üzletláncok polcain lesz-e elegendő méz, nincs összefüggésben a helyi méhészettel, hiszen sok az importméz – jelentette ki Ádám József méhész, a többségében udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnöke. (szekelyhon.ro/Gazdaélet)
Összesen 97 millió 626 ezer lejes támogatásban részesülnek a méhészek 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben az országos méhészeti program keretében – írja az Agerpres hírügynökség. A kormány által elfogadott rendelet értelmében mindhárom évben 32 542 lej értékű finanszírozást biztosít a méhészeknek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium; a támogatásokat fele-fele arányban az Európai Unió, illetve a román állam fedezi majd. Az országos méhészeti program célja a termelés javítása, illetve a termékek forgalmazásának támogatása. (szekelyhon.ro/Gazdaélet)
Elkezdődött az idei egységes mezőgazdasági támogatásigénylések ellenőrzése. Közel húszezer parcella helyszíni ellenőrzését kell elvégeznie a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei munkatársainak szeptember közepéig. Minden évben csak nagyobb és nagyobb lesz az ellenőrzendők listája. Annak ellenére, hogy a sajtóban jelentek meg – különböző nyilatkozatok alapján – olyan hírek, hogy nem ellenőrzik azokat a személyeket, akik korábban ellenőrzés alá estek, ez nem így van. Több olyan gazda van, akinek gazdaságát korábban is, és most is górcső alá veszik. A helyszíni ellenőrzésekkel egy időben végzik a teledetekciós ellenőrzéseket is. (szekelyhon.ro/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Brassó megyében, az ósinkai többszázéves erdőt felvették az Unesco Világörökség listára. Itt található Románia legmagasabb fenyőfája, amely 62 és fél méter magas, törzse 3 méter átmérőjű. A Fogaras közelében lévő Sinkán 269 hektárnyi erdő található, amelynek nagy része érintetlen, emberi beavatkozás alig észlelhető benne. Az ósinkai erdőben a legtöbb fenyő 55 méternél magasabb. A szűz erdő Sinka község tulajdonában van és a Sinkai Erdők Erdészet gondnoksága alatt áll. Várhatóan, ezentúl szigorúbb védelmi intézkedéseket vezetnek be az érintetlen erdő területén, ahol csak kutatási, oktatási tevékenységeket lehet majd folytatni. Az ósinkai erdő egyébként a Környezetvédelmi Minisztérium katalógusában is a szűz erdők sorában szerepelt. Brassó megyében több mint 1300 hektárnyi olyan erdős terület van, amelyekben különleges védelmi intézkedéseket kellene bevezetni. A Környezetvédelmi Minisztérium katalógusában a feketehalom melletti 24,8 hektáros erdő is az érintetlen, illetve részben érintetlen erdők sorában szerepel. Az ósinkai erdőn kívül, az UNESCO Világörökség Kincsévé nyilvánítottak még Krassó Szörény, Vâlcea, Suceava és Máramaros megyékben található erdőket is. (Petki Judit)
Nem tudja tartani a lépést a belföldi termelés a megnövekedett vásárlóerővel: a lakosság által megvásárolt termékek 50 százaléka külföldről származik. Amíg a gazdasági világválság begyűrűzése előtt a romániai lakosság által megvásárolt áru 60 százaléka készült az országban, addig mára ez az arány 50 százalékra csökkent – idézi a Román Nemzeti Bank (BNR) adatait az Economica.net gazdasági hírportál. A jegybanki jelentés szerint a tavalyi év folyamán jelentősen megnőtt a lakosság vásárlóereje, ami 7,3 százalékkal felpörgette a háztartások fogyasztását – nagyrészt ennek tudható be a 2016-os számottevő gazdasági növekedés is. A szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a trend még középtávon sem fenntartható, hiszen ha a mindenkori kormányok továbbra is főként a fogyasztást serkentő intézkedéseket foganatosítanak, és kevésbé figyelnek oda a beruházásokat ösztönző programokra, akkor csak korlátozott hatást tudnak gyakorolni a gazdasági növekedésre. (Krónika/Gazdaélet)
Játékunk kérdése:
Hol gyűjtik a mézet a lövétei György Vilmos méhei?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2017 július 22-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
