CSÍKSZENTGYÖRGY – Hagyományőrzés a Fiság völgyében (II. rész)
A 2018 április 15-én jelentkező Falu világa műsorban a Hargita megyei Csíkszentgyörgyöt mutatjuk be. A település Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság völgyében, a Csíki-medencében fekszik. Csíkszentgyörgy községközpont, Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Czikó, Lacz és Gál összeolvadásából keletkezett. Közigazgatásilag hozzá tartozik Csíkbánkfalva, Csíkménaság, Csobányos, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaságújfalu és Pottyond. 1332-ben de Sancto Georgio néven említik először az írásokban. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma. Erődfalát 1673-ban emelték. A templomot 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot szétdúlták, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. Csíkszentgyörgy 1703 és 1704 között az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. Zömében római katolikus székelyek lakják a települést. A falu neves szülöttei közt említhetjük Gál Sándor honvéd tábornokot, Madár Imre főhadnagyot, Márton Ferenc festőművészt, Illyés András püspököt, egyházi írót és Miklós István prelátus, kanonok és püspök-helyettest.
Az április 15-i műsorban György József polgármester, Kopacz Edward iskolaigazgató, Fehér Vilma háziasszony, Szőcs Tibor fiatal gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 április 30-i műsor ismétlése!