Arany János kalandjai is belül zajlottak – Beszélgetés Demény Péter íróval, költővel
2oo évvel ezelőtt, 1817. március 2-án született a magyar nyelv egyik legnagyobb, az a költőnk, aki a leggazdagabb szókinccsel rendelkezett, Arany János. A „magyar vers és nyelv legnagyobb mestere” volt, írja róla Németh G. Béla irodalomtörténész. A kerek évforduló kapcsán, Arany János Emlékév az idei, számtalan Aranyhoz kötődő eseménnyel, konferenciával, iskolai rendezvénnyel, versennyel. És nem utolsó sorban a szakma is emlékezik Arany Jánosra, hisz az irodalmi folyóiratok zöme márciusi ünnepi számot adott ki.
Balladái, elbeszélő költeményei, meditatív versei attól is páratlanok, hogy keveredik bennük a romantika nyelvezete, a sokat hangoztatott sajátos népi-paraszti stílus, fellelhetők a régi irodalmi szófordulatok, és a rá jellemző egyéni nyelvi megoldások. Reisinger János irodalomtörténész szerint Arany János versei felépített struktúrák, balladái belső monológok. Költészete belső fájdalom. Arany János világa minden bizonnyal a folyamatos belső tépelődések, a nagyon mély hit és a rárakódott másfél évszázad miatt tűnhet idegennek számunkra. Mint minden költőhöz, hozzá is meg kell találnunk a kulcsot. Iskolában, az irodalom-tanárok irányításával, ez minden bizonnyal könnyebben megy. Felnőtt korban, talán saját élettapasztalatunk lehet az, ami segíthet. Demény Péter íróval, költővel igyekszünk átnyújtani Önöknek azt a kulcsot, amellyel közelebb kerülhetnek Arany Jánoshoz.
Szerkesztő: Szuszámi Zsuzsa
