Tüntetések és politikai művészet?
Az utcára vonuló tömeg leleményessége művészi szemszögből
Utcára vonuló tömeg, tüntetések, napról-napra, hétről-hétre, kitartóan. Sajátos összefogás, tolerancia és egymásra figyelés. Politikai akció? Persze. A társadalom összefogó ereje. Művészet? Ki gondolná, de az is. Politikai művészetté, akcióművészetté, performansszá alakuló sokestés esemény. Azt, hogy miként cseng majd le és a szakma hogyan könyveli el, évek, évtizedek múlva tudjuk meg. Egyelőre érdemes, sőt kell dokumentálni, gyűjteni mindazt, ami a tüntetéssorozat vizuális megjelenési módját összegzi: táblákat, feliratokat, zajkeltő eszközöket és persze fotókat, dokumentációs anyagot. Kolozsváron alakul az a múzeum, amely a szinte lehetetlennek tűnő feladatra vállalkozik, hogy egy tünékeny, efemer akciót rögzítsen, mutasson be. Az Între Bare Múzeum tüntetés múzeumként határozza meg önmagát, célja, összegyűjteni azokat az kellékeket, eszközöket, amelyek a tüntetések folyamán az utcára kerülnek látvány-elemként: táblákat, feliratokat, zajkeltő eszközöket és persze fotókat, dokumentációs anyagot. Ennek a múzeumnak a működtetője a Z Angles Galéria, és tulajdonosa, Székely Sebestyén György művészettörténész.
Az alábbi összeállítás nem politikai műsor része, nem politikai elemzése halmaza, hanem a annak jártunk utána, hogy egy tüntetés milyen mértékben hozza létre a maga művészetét. Ugyanis az 1989 utáni időszak legnagyobb megmozdulása nagyon sok ötletes szlogent és vizuális megoldást szült. Vannak fordulatok, amelyek első naptól felfedezhetők a táblákon vagy a bekiabálásokban. Ilyen a hashtag rezist, vagy az azóta lemondott Florin Iordache igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón huszonvalahányszor mondott „Altă întrebare”-ja. Ez a mondat azóta a folklór törvényei szerint dagad és gazdagodik.
Az összeállítás a Kolozsvári Rádió szerkesztőivel való együttműködés eredménye.
