VÁMOSGÁLFALVA – Megmaradni a szülőföldön (II. rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2017 május 14-én jelentkező Falu világa műsorban a Maros megyei Vámosgálfalvát mutatjuk be. A település községközpont, hozzátartoznak Szőkefalva, Erdőalja és Küküllőpócsfalva is. Dicsőszentmártontól 5 km-re, Marosvásárhelytől 30 Km-re a Kis-Küküllő mindkét partján és a Bede patak völgyében fekszik, domboktól körülvett, festői környezetben. Lakói 700 évvel ezelőtt, a falu mai helyétől nyugatra telepedtek le, amit leletek bizonyítanak. A Honfoglalás után ezt a területet az Árpádok birtokolták, majd a X. században a Gyulák kezébe került. Saroltnak – Gyula fejedelem lányának, Géza fejedelem özvegyének, kijelölt szállásterülete volt, ahol a nyári és téli udvarhelyeiket tartották. Lakói, a falu jelenlegi helyére az 1241-es első tatárjárás elől menekülve telepedtek le. A tatárjárás, mint mindenhol, itt is komoly pusztítást okozott, melynek következtében felerősödött a település szász jellege. A település első írásos említése 1302-ből származik „Posessio Galfalwa” néven. Névadója 1314-ben Gál Comes, azaz Gálfalvi Gál ispán, vagy ennek egyik közeli felmenője lehetett. A jelenlegi Vámosgálfalva nevet az előző századfordulón kapta, amikor az akkori földbirtokos, a köztiszteletnek örvendő Dániel Elemér fahidat építtetett a Kis-Küküllőn át. Mivel a fahíd a Dániel család magántulajdonát képezte, hídvámot szedtek azoktól az idegenektől, akik át akartak menni. A jelenlegi hidat 1931-ben építették fel a falu lakói, ezért ők nem fizettek vámot. A híd mellé vámházat építettek, ahol a mindenkori vámos lakott – ma virágüzlet áll a volt vámház helyén. Évszázadokon át Gálfalva több földbirtokos tulajdona volt. Feljegyzések szerint 1379-ben Bolyai Tamás tulajdona, akinek leszármazottja a két híres tudós professzor, Bolyai Farkas és Bolyai János. Az első világháború előtt Dániel Mihály a falu földbirtokosa. Tőle örökölte fia, az említett Dániel Elemér, aki az első világháborútól 1948-ig segítette, szervezte és irányította a vámosgálfalvi földművesek tevékenységét. A Dániel családnak köszönhető az előbb említett híd, a vízimalom, birtokukra épült román ortodox templom és a jelenlegi kultúrotthon. 1849. január 16-17-én Gálfalva a szabadságharc egyik csatájának színhelye.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A Bem József lengyel- és Puchner Antal császári tábornok vezette csapatok közti harc a császáriak gyors visszavonulásával végződik, így Bem tábornoknak és csapatának szabad út nyílik Nagyszebenig. Vámosgálfalván ma is él a csaták emléke, a kisebb csata az Ördöngös hídnál volt, a másik csata sorsa a bogácsi völgyön belül, a magyarsárosi határban levő erdő kiterjedt szép tisztásán dőlt el. Mivel a magyarok ebben a csatában győztek, azt a helyet ma is Magyar Mezőnek nevezik. Az elhaltak emlékére Gálfalván, a Csere domb tetejére állítattak három sírkövet. Az első kőre Schneider Eduárd neve, föléje pedig egy ökölbeszorított kézpár van bevésve. A két világháborúban nagyon sok embert veszít el a falu. A II. világháborúban a község területén elesett katonák az ortodox templom mellé vannak eltemetve. Vámosgálfalván, az 1990-es évek elején, a református templom előtt emlékművet emeltek az 1849-es csata és a két világháború hőseinek emlékére. Itt emlékeznek minden év március 15-én és októberében a helybeliek. A közösség első temploma 1332-ben már állott, később, ismeretlen okokból leégett. 1784-ben, Kónya Ferencz lelkipásztor szolgálata idején építették a másodikat. Ennek a közben megroskadt templomnak a tornyához épült a harmadik templom. A ma is álló templomot 1911-ben, Tóth László lelkipásztor szolgálata idején építették, a gyülekezeti tagok adakozásából, gyűjtéséből. A templom orgonáját Bodor Péter építette 1830-ban. A kis harangot 1677-ben, a nagy harangot 1496-ban öntötték. A Fogarasi Sámuel általános iskola ma is hangos a gyermekzsivajtól, bár létszámuk egyre csökken. A magyar és román tagozaton tanuló gyermekek jó körülmények között, felkészült pedagógusoktól sajátíthatják el a tananyagot.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A május 14-i műsorban Szabó István János református lelkész, Keszegh András (80) és Szabó József Szabolcs fiatal kertészmérnök vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2017 február 12-i műsor ismétlése!
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
