Gyermekeink 42 százaléka funkcionális analfabéta – hangzott el egy héttel ezelőtt Kolozsváron egy konferencián, amelyet az államelnöki hivatal és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kommunikáció tanszéke szervezett. A Művelt Románia program keretében megrendezett tanácskozáson a szakemberek megismételték: a romániai gyerekek 40,9 százaléka nem éri el a PISA-teszt, vagyis a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programjânak kettes szintjét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ők nem értik meg az iskolai vizsgákon kért legegyszerűbb feladatokat sem. Az elnöki hivatal felmérése szerint ez az arány 2016-ra 42 százalékra nőtt.

A 2009-es PISA-teszt eredményei további ijesztő adatokat is szolgálnak: a fiúk közül közel kétszer annyian teljesítettek rosszul a szövegértési feladatoknál, mint a lányok. Ez azt jelenti, hogy a 15 éves fiúk 50,7 százaléka, a 15 éves lányok 30,4 százaléka nem érte el a küszöböt. Ez az Európai Unióban Bulgária után a legrosszabb teljesítmény.

Dr. Bartha Krisztina pszichológust, nyelvészt arról kérdeztük, mivel magyarázható ez a hatalmas különbség a fiúk és a lányok teljesítménye között? “A mai világban, nem tudni mikor kezdődött, de egy ideje az a sztereotipikus felfogás van az olvasásról, hogy az egy tipikusan női, illetve lányos tevékenység, és kisiskolás korban már látszik egyfajta ellenállás a fiúk részéről.” – magyarázta Dr. Bartha Krisztina pszichológusnő.

Továbbá úgy véli, hogy ez a jelenség nem csak Romániára jellemző, csupán annyi a különbség, hogy a nyugati országok tettek annak érdekében, hogy ezt a problémát leküzdjék, vagy legalább a két nem közötti érték-különbséget csökkentsék. Arra a kérdésünkre, hogy mi a helyzet a felnőttekkel, ami funkcionális analfabetizmust illeti, azt válaszolta, hogy az érintett személy nem mindig veszi észre, vagy nincs hogy észre vegye, hogy ilyen jellegű problémával küzd.

“Nagyon sokszor a viselkedéséből, cselekedeteiből tűnik ki, például, egy szöveget nem ért kellőképpen, elrontja, vagy segítséghez kell folyamodjon egy – egy űrlap kitöltésénél, látszik rajta, hogy nem művelődik, nem olvas, nem tud közéleti dolgokról véleményt alkotni. Abban az esetben, ha gyermekkorban ez a képesség háttérbe szorult, illetve nem fejlesztették kellőképpen az iskolában, akkor már a felnőtt korba úgy lép be az illető személy, hogy jellemző less rá ez a funkcionális analfabetizmus.” – fogalmazta meg Dr. Bartha Krisztina.

A riportot Magyari Izabella készítette.