Sándortelke – A lassan elfogyó falu (II. rész)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A 2017 május 28-án jelentkező műsorban a Hargita megyei Sándortelkét (Sándorfalvát) mutatjuk be. Sándortelke vagy Sándorfalva, mert mindkét megnevezés használatos, Székelyudvarhelytől 13, Felsőboldogfalvától, a község központjától 10, a 131-es számú aszfaltozott, megyei úttól 4 km távolságra fekszik. Telekfalván áthaladva közelíthető meg. A kis falu egyetlen utcája a Szurdok patak völgyében egy elnyújtott S betűt formáz. A legenda szerint a Bágyi vár kapitányának kisebbik fia, Sándor telepedett le a völgyben, ő alapította a falut, tőle ered a mai elnevezés. A település nevét az 1567-es regestrum említette először Sándorfalva néven. Akkor nyolc kapuval jegyezték. A 19. század végén 200 körüli lakója volt a falunak, 1941-ben 141 fő. A lakosság száma a kommunista iparosítást követően, az elvándorlás miatt drasztikusan lecsökkent. 1992-ben már csak 49 éltek a faluban, 2013-ra ez a szám 22-re csökkent. A falu katolikus lakossága a reformáció idején vált reformátussá. Akkor Patakfalva anyaegyházához tartoztak. Már 1644-1646 között szerették volna önállósítani egyházközségüket, de az továbbra is filia maradt. 1697-ben lett anyaegyházzá, „harmadrészt kívánva a javakból, amelyeket Ali basa járása után közös pénzen” vettek. A XIX. században az elerőtlenedett egyházközség Telekfalva leányegyázközségévé vált. A településnek nem volt középkori temploma. A ma álló templom 1852-ben épült a régi templom helyére. 1924-ben támpillérekkel megerősítették a templomot. Az 1970-es években végeztek rajta kisebb jellegű javításokat, azonban a folyamatos földmozgások, földcsuszamlások következtében a templom ma már romos állapotban van. A templomépítéssel egy időben, fából készült a különálló harangláb, amelyben két harang szól. Tekintettel arra, hogy a levéltára egy tűzvészben megsemmisült önálló lelkipásztorairól nem maradtak ránk adatok. Leányegyházközségként a mindenkori telekfalvi lelkészek szolgáltak a gyülekezetben.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
A május 28-i műsorban Juhász Ábel református lelkész, Szabó Irma háziasszony, Bara Erzsébet (74) gazdasszony és Lukács Domokos gazdálkodó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk második részét sugározzuk.
Műsorunk a 2016 augusztus 14-i műsor ismétlése!
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
Fotó: Sármási-Bocskai János/Falu világa
