GAZDAÉLET – A szalmaszál újszerű felhasználása
A 2016 július 5-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Nyáron is folynak a továbbképzések a sepsiillyefalvi LAM Alapítványnál. Ősztől új szakot is indítanának. Klárik Attilát, az alapítvány igazgatóját kérdezzük. A szalmaszál újszerű alkalmazása nagy sikert aratott. Szalmaképeket készít az erdőszentgyörgyi Tamási Pál Katalin. Vele ismerkedünk meg. Majd a július elején esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Beindult a szezon a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis pálinkáriumnál. Mikrofonunkkal mi is ott voltunk az indulásnál. Dezső Tibor tulajdonost kérdezzük. Méhészkedő hallgatóinkat a júliusi tennivalókra emlékezteti Bordi János havadtői méhész. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Augusztustól kedvezményes áfát vezetnek be a mezőgazdasági szolgáltatásokra és nyersanyagokra. Szintén ettől az időponttól eltörlik a személyi jövedelemadót a tudományos kutatóként alkalmazott munkavállalók esetében – döntött a kormány. Tavaly júniustól terjesztették ki a kenyér esetében alkalmazott 9 százalékos kedvezményes áfát valamennyi élelmiszerre, továbbá a közétkeztetésre és alkoholmentes italokra. A sürgősségi kormányrendelet értelmében ezt az alacsonyabb áfakulcsot használják idén augusztustól a mezőgazdasági munkálatok esetében, illetve minden olyan nyersanyagnál, amelyet a mezőgazdasági ágazat használ. A tudományos kutatók jövedelemadójának eltörlését Dacian Ciolos azzal indokolta, hogy Romániában az európai átlagnál hússzor kevesebbet költenek kutatásra és fejlesztésre. Az intézkedéssel arra akarják ösztönözni a befektetőket, hogy Romániába telepítsék kutatói, fejlesztői tevékenységük egy részét, és vonzóbbá akarják tenni a kutatói életpályát a tehetséges fiataloknak. (MTI/Gazdaélet)
Többször is előfordult az utóbbi időben, hogy juhászkutyák támadtak emberekre Hargita megyében. Ezért a Hargita Megyei Hegyimentő Közszolgálat és a Hargita Megyei Hegyi Csendőrség közösen ellenőrzi a megye esztenáinak kutyaállományát, és megfigyelik az ebek viselkedését is. Ez az első ellenőrzés, amit a két szervezet közösen végez. „Első körben csak figyelmeztetjük azokat a juhászokat, akik kolonc nélküli, valamint agresszív kutyákat tartanak. Két hét múlva újra kimegyünk, és akkor már büntetéseket is kiszabunk, ha szükséges” – nyilatkozta Gheorghe Suciu, a csendőrség szóvivője. A törvény esztenánként legtöbb három, kolonccal ellátott kutyát engedélyez, azok sem lehetnek agresszívek, nem támadhatnak emberekre. A szabálysértőket 500-tól 1500 lejig terjedő pénzbírsággal büntethetik. (Székelyhon/Gazdaélet)
A 2017–2019-es időszakra vonatkozó új méhészeti program előreláthatólag idén októberben lép életbe. Például a méhcsaládvásárlásra vonatkozó előírások tekintetében külön kezelnék a 75 családnál kisebb és az annál nagyobb méhészeteket. Az előkészített tervezet szerint a 75 méhcsaládnál kevesebbel gazdálkodók állami támogatásban részesülhetnek, hogy elérjék azt a kritikus számot, amellyel a vidékfejlesztési pályázatokban részt vehetnek, azaz a 150 családos méhészetet. Bővülne a gyógyszervásárlási támogatás is, illetve a méhészeti kellékvásárlással is élhetnek majd a méhészetek és az egyesületek is. Újdonság az is, hogy jövőtől elkülönítenének egy pénzkeretet arra, hogy a méhészek itthon is tudjanak olyan vizsgálatokat elvégezni, amelyekre eddig csak külföldön volt lehetőség. Mint ismeretes, a méhészeti program támogatásait fele-fele arányban az Európai Unió, illetve a román állam fedezi. (Erdélyi Napló/Gazdaélet)
Románia és Magyarország méhészeti nagyhatalomnak számít Európában. A második világháborúig a magyarországi méhészet nemcsak a romániait, hanem a többi kelet-európai ország méhészetét is felülmúlta, a hatvanas évektől azonban felzárkóztak a romániai méhészek is. A méhészet iránt azért is nagy az igény, mert az Európai Unió tagországainak mézszükségletét csak 60 százalékban tudják megtermelni az uniós gazdák, a többi importból származik. A világ legnagyobb méztermelő országai: Kína, Brazília, Argentína és Mexikó. A unió hiányzó mézszükségletét zömében ezekből az országokból importálják, ami számos gondot is felvetett. Az uniós piacra egyre több hamisított méz kerül, ezek kiszűrése nem mindig történik idejében. Az uniós szükséglet ugyanakkor nagyon eltérő: míg az utolsó helyen álló Románia lakossága évi átlagban mindössze fél kiló mézet fogyaszt, a németek vagy a franciák átlaga ennek többszöröse, 2–3 kilogramm. (Erdélyi Napló/Gazdaélet)
Habár a termelők előszeretettel hangoztatják az akácméz jótékony hatását, népszerűsége elsősorban a kereskedőknek köszönhető. A vegyesméz – amely többféle virágporból készül – valójában sokkal hasznosabb, mint az akácméz. Míg az akác- és hársméz 60 százaléka gyümölcscukor és csupán 20 százaléka glükóz, addig a vegyes mézben ez az arány fordított. Minél magasabb a méz glükóztartalma, annál hamarabb köt meg, minél kisebb, annál későbbre. A 60 százalék glükoztartalmú repcemézet nem is lehet folyékony állapotban megvásárolni, hiszen a pergetést követően szinte azonnal megköt. Ezt minden mézet fogyasztó vásárlónak tudnia kell, amikor a polcon a folyékony mézet keresi. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy minél sötétebb a méz színe, annál értékesebb a szervezet számára. (Erdélyi Napló/Gazdaélet)
Bár az elmúlt másfél évtizedben a hazai gombafogyasztás nagyon megnőtt, 10-20 dekáról 1-1,2 kilóra, még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat-európai, ahol egy ember átlagosan 2 kg-nál is több gombát eszik egy év alatt. Nálunk még széles körben elterjedt az „amíg van hús, nem eszek gombát” mentalitás, a lakosságnak csak kb. harmada fogyasztja rendszeresen ezt az élelmiszert. (Maszol.ro/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Piaci árak:
Az újburgonya kilója 1 lej 50 bani és 2 lej, a fehér hagymáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a zöldhagyma kötése 1 lej és 1 lej 50 bani, a fokhagyma kilója pedig 8 és 10 lej. A paprika kilója 6 lej és 8 lej, a paradicsomé 2 lej 50 bani és 4 lej, az uborkáé 2 és 2 lej 50 bani, a csípős paprika kilója 7 lej, a gomba kilójáért 9 lejt kérnek. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony és csombord kötése 1 lej. A zeller darabja valamint a retek kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A szemes paszuly litere 8 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a főzőtök kilója 3 lej, a tojás darabja ezen a héten 35 bani. Egy fej saláta 1 lej és 1 lej 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 4 lej, a körtéé 3 lej 50 bani és 6 lej, a szőlő kilója 8 lej és 10 lej, a cseresznyéé 7 lej és 10 lej, a sajté és az ordáé 16 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Játékunk kérdése:
Milyen gyümölccsel kezdődött az idei szezon a sepsiszentgyörgyi pálinkáriumnál?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2016 július 21-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
